Egy szűk hónap alatt látványos eredményeket hozott a rendvédelmi szervek összehangolt munkája a kerületben. Az Újbudai Közterület-felügyelet adatai szerint május 28.–június 23. között 34-szer láttak el közös szolgálatot a rendőrséggel, 15 körözött személyt fogtak el. A közterület-felügyelők összesen 165 esetben intézkedtek – főleg az Etele téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Kosztolányi Dezső téren és a Bikás parkban –, 60 alkalommal bírságot szabtak ki vagy feljelentést tettek. A még hatékonyabb fellépés érdekében lakossági segítő hálózat kiépítésén dolgozik a közterület-felügyelet. Az eredményekről és tervekről Lőrincz Gábor igazgatót kérdeztük.
A kerület mely területein, mikor és hogyan vannak jelen?
A XI. kerületi rendőrkapitánysággal közösen állapítottuk meg, melyek a „legfertőzöttebb” részek, ahol a legtöbb a szabálysértés és ahonnan a lakossági bejelentések zöme érkezik. Ennek függvényében alakítottuk ki a közterület-felügyelet, illetve a közteres–rendőr párosok járőrözési útvonalait, illetve a területek térképét. Zöld szín jelöli a Bikás parkot és a Kelenföldi pályaudvart, ezeken 24 órás a rendvédelmi jelenlét, amiben a polgárőrség és más társszervek is segítenek. Narancssárga szín mutat 11 frekventált helyszínt, amelyeket kötelező a mi gyalogos és autós járőreinknek érinteni, itt nem 0–24-ben, de gyakran jelen vagyunk. Ilyen többek között a Móricz Zsigmond körtér, a Szent Gellért tér, a Kosztolányi Dezső tér, a Törőcsik Mari-emlékpark, a Feneketlen-tó vagy az Etele út és környéke.
A fővárosi tulajdonú területeken, mint például a Móricz Zsigmond körtér vagy a Kosztolányi Dezső tér, milyen jogköre van a kerületnek?
A közterület-felügyelet mindenhol körbenézhet, de jellemzően a rendőrséggel és a FÖRI-vel (Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság) közös járőrökről van szó, ők pedig intézkedhetnek. A gyakori jelenléttel növelni tudjuk az állampolgárok biztonságérzetét, akik pedig nem akarják betartani a szabályokat, érezhetik, hogy ezt nem lehet. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az aktuális helyzetet, és annak megfelelően határozzuk meg az övezeteket. Ha valahonnan több bejelentés érkezik, vagy valahol több szabálysértést érzékelünk, kiterjesztjük rá a narancssárga zónát, és gyakoribb lesz a járőri jelenlét. És pirosra színeztük a térképen a kerület azon részeit, ahova csak bejelentés esetén megyünk ki.
A piros részeken kevés a szabálysértés?
Igen. Kevesebb a lakossági bejelentés, és kevesebb gondunk van a közterületen lévő, közbiztonságra veszélyes személyekkel. Nagyon fontos, hogy rendvédelmi egységként például a hajléktalanok helyzetét nem tudjuk megoldani, de a szociális háló szereplőivel közösen már igen. Az Edömér programban hetente egyszer az önkormányzat, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársával együtt járjuk végig azokat a helyszíneket, ahonnan bejelentéseket szoktunk kapni. Azt kértem a kollégáimtól, az éjszakai járőrözésen kapcsolják be a gépjármű villogóját, hogy a közterületen élők lássák, merre vagyunk, és oda tudjanak jönni. Mára eljutottunk oda, hogy többször is segítséget kérték, például hogy hívjunk mentőt, vagy valaki be akart menni a hajléktalanszállóra. Emellett elindítottunk egy programot, amely révén a lakosság bevonásával szeretnénk hatékonyabban reagálni. Az emberek rengeteg jelzést adnak Facebook-csoportokban, ami nagyon jó, de sokkal jobb lenne, ha közvetlenül a közterület-felügyeletet vagy a rendőrséget értesítenék. Létrehoztunk egy telefonszámot, amin az együttműködésre hajlandók jelentkezését várjuk egy lakossági segítő hálózat kiépítéséhez. Azt kérjük az emberektől, ha problémájuk van vagy észlelnek valamit, valós időben jelezzék nekünk. Sok térfigyelő kameránk van, de kevés az emberünk ahhoz, hogy mindegyiknek a képét egyszerre tudjuk nézni, vagyis előfordulhat, hogy rögzít a kamera valamit, de azt utólag, a bejelentés beérkezésekor nézzük meg, így intézkedni is csak utólag tudunk. Ha viszont azonnal megkapjuk a jelzést, úgy tudunk kimenni a helyszínre, hogy tetten érjük a szabálysértőt, így az intézkedés sokkal célravezetőbb lehet. A jelentkezők adatait felvesszük, de nem tesszük nyilvánossá sem a nevüket, sem egyéb rájuk vonatkozó információt. A bejelentéseket anonim módon is megtehetik a zárt csoportban, az esethez kapcsolódó kép, videó feltöltésével. Jelenleg a belvárosi részen élőket várjuk ebbe a hálózatba, de ki fogjuk terjeszteni a kerületben. Közzé fogjuk tenni, hogy pontosan hol lenne szükségünk őrszemekre, például a Móricz Zsigmond körtéren vagy a Szerémi út–Hauszmann Alajos utca sarkán.
Mivel garantálják, hogy ne legyen ebből szomszédi acsarkodás?
Nem az a cél, hogy a másikat feljelentsük, hanem az, hogy a közbiztonságra veszélyes személyeket vagy azokat, akik megszegik az együttélés szabályait, közösen rákényszerítsük a jogkövető magatartásra. Szűrni fogjuk a résztvevőket, ha azt tapasztaljuk, hogy valaki visszaél ezzel. Ami fontos, hogy azonnal jelezzenek, az ügyeletes pedig visszaigazolja, elindultunk, hogy jó esetben tetten is tudjuk érni az elkövetőt. A közterület-felügyelők akkor tudnak eljárni valakivel szemben, ha látják, amit csinál, például italozik valahol.
Akkor is látnia kell a közteresnek a szabálysértést, ha van róla fotó vagy videó?
Nem, sőt ez esetben az sem fontos, hogy a személy elismerje a jogsértést, hiszen van bizonyíték. Egy felvétel alapján azt is tudhatjuk például, hova tette valaki az üveget, még ha nem érjük is tetten. Ha azonban elhagyta a helyszínt, akkor már a kamerafelvétel sem segít. Ezért is dolgozunk közösen más kerületek közterület-felügyeleteivel azon, hogy olyan jogszabály-módosítást érjünk el, ami több jogosultságot ad nekünk, miközben tehermentesíti a rendőrséget. Például vannak olyan zónák, ahová csak engedéllyel lehet tehergépjárművel behajtani. Ahhoz a rendszerhez hozzáférünk, amelyben a rendszám alapján ellenőrizni tudjuk, van-e valakinek engedélye, de az eljárást csak a rendőrhatóság folytathatja le. Azt szeretnénk, ha az egész folyamatot végrehajthatná a közterület-felügyelet. Lesz javaslatunk arra is, hogy a kommunikációs, informatikai rendszerünk egységes legyen, például egy igazoltatáshoz ne kelljen kihívni a rendőrt, ha az illető megtagadja, hogy azonosítsa magát. A rendőrök digitális platformjában benne van minden magyar állampolgár, meg tudják állapítani a helyszínen a személyazonosságot. Ha ehhez mi is hozzáférnénk, nem kellene igénybe venni a rendőrség kapacitását.
Milyen újításokat terveznek még a közeljövőben?
Az elmúlt hónapban felvettünk öt kollégát, folyamatban van továbbiak alkalmazása is, hogy egy speciális módszerre képezzük ki őket. Zömmel kerékpáros szolgálatot fognak ellátni, ami eddig is volt, de ezentúl nyolcan járőröznek majd, amíg az időjárás engedi. Ennek a szolgálatnak még nincs hivatalos neve, szívesen vesszük, ha a lakosság velünk ötletel erről a Facebookon. Egy egység adott területet fog közre zárni, térhálóban. Például hárman haladnak majd külön-külön a párhuzamos Budafoki, Szerémi és Fehérvári úton, de tudnak egymásnak jelezni. Ha bejelentés jön, hogy valahol italozás folyik, akkor a járőrök megkapják ezt a náluk lévő eszközön, ami megtervezi az oda vezető utat is. A csapatot terveink szerint megerősítjük majd egy gépjárműves rendőr–közteres járőregységgel, hogy minden oldalról le tudjuk fedni az intézkedést. Az új emberek kiképzése megkezdődött, szeptembertől látják el az új feladatokat, de addig is 12 órás szolgálatban vannak. Ez a szolgálat is abba a rendszerbe illeszkedik, amit angol mintára próbálunk átültetni az itteni viszonyokra. Piramis alakú felépítésben képzeljük el a feladatok ellátását. Az alsó szint a lakosság, amely segíti a rendvédelmi szervek munkáját. Utána jön a polgárőrség, amely térhálószerűen kint van bizonyos területeken és jelez felénk, felette helyezkedik el a közterület-felügyelet, a piramis csúcsában pedig a rendőrség. Egy ilyen együttműködő szisztémában lehet hatékonyan fenntartani a közbiztonságot.
Feigl Enikő
