Egy megemlékezés jelentőségét nem a külsőségek adják meg, hanem maga a kegyeletadás, amellyel a múlt eseményeit nem engedjük feledésbe merülni. Május 14-én a holokauszt kerületi áldozataira emlékeztek Újbudán.
Egy 2004-ben felállított tábla néma mementóként őrzi a kerületünkből elhurcolt zsidó honfitársak emlékét a Bocskai úti zsinagógában. Május 14-én egy visszafogott szertartáson idén is megidézték itt a holokauszt tragédiáját. A koszorúzáson dr. László Imre polgármester felidézte a Nobel-díjas író, Kertész Imre egyik, a díj átvételekor tett kijelentését: „A holokauszt az én írásaimban sosem tudott múlt időben megjelenni.” – Emlékezzünk ma az elnémítottakra, és ígérjük meg: az ő hiányuk mindig jelen marad Újbuda emlékezetében. Mert amíg emlékezünk, addig a múlt tanulságai a jelenünket és a jövőnket védik – tette hozzá a polgármester.
Ezt követően Isaac Stell, a zsinagóga rabbija is megfogalmazta üzenetét, utána Halmos Gábor, a kezdeményezés támogatója, valamint az emléktábla egyik felállítójának felesége, Szász Andrásné osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Halmos Gábor elhozta a Harc című antiszemita újság egy, 1944-ben megjelent számát mint elrettentő példáját a zsidóellenes eszméket terjesztő propagandának. A beszédek után elhangzott az Ének a mártírokért, azokra az elhurcolt zsidó társainkra emlékezve, akik származásuk miatt váltak a történelem ártatlan áldozataivá.
Az esemény záróakkordjaként László Imre elhelyezte az emlékezés koszorúját, és meggyújtotta a kegyelet gyertyáit.
