Az önkormányzatok jogköreinek szűkülése, a kerület jövőjét érintő fejlesztések és a mindennapi életet segítő döntések is napirenden voltak Újbuda februári képviselő-testületi ülésén. Az ülést dr. László Imre polgármester határozott hangvételű beszéddel nyitotta meg, amelyben a helyi autonómia fontosságáról beszélt. A döntésekről és a kerület előtt álló kihívásokról beszélgettünk vele.
A februári képviselő-testületi ülés elején erős hangvételű beszédet mondott az önkormányzati autonómia védelméről. Mi indokolta ezt?
Ahogy az a nevében is benne van: önkormányzatról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy egy adott közösség megválasztja a képviselőit és a vezetőit, hogy az érdekeit képviseljék, illetve biztosítsák az ott élőknek az élhető környezet feltételeit. Az utóbbi években azonban azt tapasztaljuk, hogy ezek a feltételek két irányból is folyamatosan csorbulnak: egyrészt szűkülnek a hatás- és a jogkörök, másrészt csökkennek a források.
Milyen konkrét példákat említene erre?
Az oktatás és a kórházak fenntartása már 2013-ban az államhoz került. Feltehetnénk a kérdést, hogy a kórházak mennyivel működnek jobban, mióta állami kezelésbe vették őket, de a válasz közismert. Azóta több más területen is hasonló centralizáció történt: a gyámügy, a közegészségügyi feladatok vagy például az építési engedélyek kiadása is kormányhivatali hatáskörbe kerültek. Ez azt jelenti, hogy egy önkormányzatnak ma már tényszerűen nincs igazán beleszólása abba, mi épül a saját területén. Egyedül a kerület építési szabályzatában írhatunk elő olyan dolgot, amely megvédheti a kerületet a túl magas házaktól, vagy épp attól, hogy csökkenjen a zöldterület aránya. Tapasztalataink szerint azonban ilyenkor az állam kiemelt beruházássá minősíti az építkezést, és máris azt csinálnak, amit akarnak; gyakorlatilag mentesülnek a helyi építési szabályok alól. Ez pedig alapvetően sérti a helyi közösségek érdekeit.
A beszédében a pénzügyi kérdésekről is szólt…
Igen, mert ez legalább ilyen fontos. 2017-ben vezették be a szolidaritási hozzájárulást, amelynek célja a kisebb bevételű önkormányzatok támogatása. Ez önmagában érthető. Csakhogy azóta az összeg drasztikusan megnőtt: Újbuda esetében a kezdeti évi néhány százmillió forintról közel 6 milliárd forintra emelkedett. Ez több mint húszszoros növekedés.
Ez komoly terhet jelent a kerület költségvetésének.
Természetesen, hiszen eközben az önkormányzat bevételei nem emelkedtek húszszorosára. Az elmúlt három évben az önkormányzatok összesen mintegy ezermilliárd forintot fizettek be ilyen formában az államnak. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért kérte a kormánytól, hogy számoljon be ennek a pénznek a felhasználásáról. Érdemi választ azonban nem kaptunk. Azt látjuk, hogy a kormány támogatás helyett inkább bünteti az önkormányzatokat. Hogy egy példát mondjak: a pandémia időszakában a német kormány támogatta az önkormányzatokat a Covid-19 elleni védekezésben. Ez érthető, logikus döntés volt, hiszen az emberek elsősorban helyben szorultak segítségre. A magyar kormány ezzel szemben forrásokat vont el az önkormányzatoktól: ingyenessé tette a parkolást, és ekkor vette el teljesen a gépjárműadót, vagyis azt a pénzt, amit az utak karbantartására kellett fordítani. De annak ellenére, hogy az erre szánt forrást az állam elvette, mi ebben az évben kiegészítettük a keretet, így összesen 700 millió forintot költünk Újbudán az utakra, mert ez a lakosság számára alapvető szolgáltatás.
A képviselő-testület egyhangúlag döntött a fás szárú növények védelméről szóló rendelet szigorításáról is.
Így van. Főszabályként nem lehet fát kivágni a költési időszakban, március 15. és szeptember vége között. Ez elsősorban a madárvilág védelmét szolgálja. Az elmúlt években előfordult, hogy állami engedély alapján költési időszakban vágtak ki fákat. Mi azt szeretnénk, ha a természet védelme nagyobb hangsúlyt kapna. Természetesen kivétel továbbra is lesz: ha egy fa balesetveszélyes vagy beteg, akkor a szükséges beavatkozások elvégezhetők.
A varjak jelenléte sok helyen okoz gondot a kerületben…
Valóban. Hangosak, és a parkoló autók tulajdonosai sem örülnek mindig a jelenlétüknek. Őrmezőn például megpróbáltuk a fészkeket egy másik területre áthelyezni, hogy a madarak ott telepedjenek meg. Ez azonban nem egyszerű feladat, mert a varjak rendkívül intelligens állatok, és ragaszkodnak a megszokott helyeikhez.
Komoly vitát váltott ki a képviselő-testületben a Kelenföldi pályaudvar környéki állami telkek tervezett értékesítése is.
Igen, mert ez kulcsfontosságú terület. Az Etele tér ma Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja: metró, vasút, villamosok találkoznak rajta. Itt épülne meg a fonódó villamos egyik végállomása is, egy olyan telken, amit az állam áruba kíván bocsátani. Éppen ezért nehezen érthető, miért merült fel az állami tulajdonban lévő telkek eladása. Ráadásul ezek között van a történelmi indóház is, amely a 19. század közepén épült, és közlekedéstörténeti értéket képvisel. Ezt mindenképpen meg kellene őrizni valamilyen formában, ahogy a tervek is szóltak korábban. A felújításhoz az önkormányzat 20 millió forinttal járult hozzá, de a Lázár-minisztérium leállította a beruházást.
Kapott választ az ezzel kapcsolatos kérdéseire?
Sajnos nem. Levélben fordultam az illetékes minisztériumhoz, de választ nem kaptam. Sokszor azonban a válasz hiánya is egyfajta válasz.
A nagy horderejű kérdések mellett a testület több, a mindennapokat érintő döntést is hozott.
Így van. Számunkra ezek legalább olyan fontosak. Például új elektromos gépkocsit kapott az önkormányzat fenntartásában működő idősek otthona. Az intézmény közel száz emberről gondoskodik, az autó pedig segíti az idősek szállítását orvoshoz vagy szakrendelésre. Az otthonban korábban klímaberendezéseket is felszereltünk, hogy a nyári hőségben se legyenek kiszolgáltatott helyzetben az ott élők.
Folytatódik a szűrőbuszprogram is, amely a megelőzésben segíti a lakosságot, emellett külön megállapodást kötöttünk a Bábolna Bio céggel a rágcsálóhelyzet kezelésére.
Hogyan telt az idei nőnap Újbudán?
Több helyszínen is igyekeztünk köszönteni a kerület hölgyeit. Nekem ez fontos ünnep, mert meggyőződésem, hogy a nők mozgatják a világot. Ha csak egyetlen példát mondok: az önkormányzati dolgozóink mintegy 85 százaléka nő. Az intézményeinkben, a szociális ellátásban, az egészségügyben vagy az oktatásban rengeteg munkát végeznek nap mint nap, és ezért nagy tisztelet illeti őket. Több rendezvényen is jelen voltam, ahol személyesen köszönthettem a résztvevőket. Számomra ezek az alkalmak arról szólnak, hogy megköszönjük mindazt a munkát és gondoskodást, amit a családjukért, a közösségükért és a társadalomért nyújtanak.
Egy rendezvény azonban nem egészen úgy zajlott, ahogyan azt elképzelte…
Sajnos volt olyan programunk, amelyet beárnyékolt a pártpolitika. Az egyik nagyobb rendezvényen a Fidesz önkormányzati képviselői nem az ünnepségen vettek részt, és nem a kerület vezetésével együtt köszöntötték a hölgyeket, hanem az országgyűlési képviselőjelöltjeiket népszerűsítő szóróanyagokat osztogattak a sorban állóknak. Őszintén szólva, ez számomra felháborító. Ezek az ünnepek a nőkről szólnak, nem a pártpolitikáról. Én magam teljesen apolitikus beszéddel készültem, mert úgy gondolom, hogy ilyenkor a tiszteletnek és a köszönetnyilvánításnak van helye minden megszólalásban. A nők ezt megérdemlik.
