Dr. Balla Róbert fogadja a 8. számú felnőtt háziorvosi körzethez tartozó pácienseket tavaly október 1-jétől, a praxist dr. Faigl Ilona nyugdíjba vonulása után vette át. A doktor úr cum laude (dicsérettel) végezte az általános orvosi szakot Pécsen, majd 2022-ben szerezte meg háziorvosi szakképesítését, van tapasztalata sürgősségi betegellátásban is. Felesége szintén orvos (aneszteziológus), van egy három és fél éves kisfiuk.
Idestova hat és fél éve dolgozom a Szent Kristóf Szakrendelőben. Vernes doktornőnél kezdtem, rezidensként nála töltöttem a gyakorlati időmet, illetve őt helyettesítettem majdnem két évig. Majd dr. Luigitsch Ildikó halála után az 5. számú praxist helyettesítettem tavaly március végéig. Volt egy rövid kitérőm az Ulászló utcai rendelőben, ám a Szent Kristófot tekintem szakmai otthonomnak, úgyhogy örülök, hogy sikerült saját praxist szerezni ott. Nagyon nagy várakozással voltam, még annál is nagyobb kedvvel és energiával tudtam belevetni magam a Mártival közös munkába (ő az asszisztense). Nyilván komoly váltás volt a pácienseknek is, mert Faigl doktornő 50 éven át rendelt, a személye állandóságot jelentett.
Fiatal korod ellenére bizalommal fordulnak hozzád?
Szerintem igen. Azt gondolom, a fiatalságot megfelelő szakmai felkészültséggel jól lehet kompenzálni. A korábbi praxisokban is sikerült bizalmon alapuló kapcsolatot kiépítenem a páciensek nagy részével, hogy szívesen forduljanak hozzám a problémájukkal.
Mit gondolsz az orvos-páciens kapcsolatról?
Általánosságban elmondható, hogy az internet miatt ma már a páciensek is felkészültek saját betegségeiket illetően, főleg a negyvenesek és a fiatalabb korosztály. Laikusként azonban nehéz az információk között eligazodni, néhány beteget pedig nehéz meggyőzni, ha nincs igaza. Az utóbbi egy évben viszont azt tapasztalom, hogy a mesterséges intelligencia nagy számban állít fel pontos diagnózist. Kihívást jelent a jövőre nézve is, hogyan lehet ezzel tartani a lépést, illetve engem arra ösztönöz, hogy minél naprakészebb maradjon a tudásom. Ha ez nincs meg az orvosok részéről, az bizalomvesztéshez vezethet.
A körzetedben az idősebbek vannak túlnyomó többségben. Ez milyen módon jelentkezik a panaszokban?
Sokkal nagyobb számban fordulnak elő krónikus (tartós) népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve a daganatos betegségek száma is emelkedő tendenciát mutat. Ezek diagnózisa, korai felismerése a mi feladatunk az alapellátásban. Elöregedő társadalomban ezek kezelése egyébként is kihívás, de valamivel könnyebb lenne, ha az emberek elmennének a szűrővizsgálatokra. Vannak életkorhoz kötött szűrések, de nem tudunk behívót küldeni a pácienseknek, hogy kötelességük legyen megjelenni. Így kicsit nehezebb, de próbáljuk a praxisban rég nem látott embereket is bevonni.
Említettük az elöregedő társadalmat, ezért is nagyon üdítő, hogy vannak fiatal háziorvosok a kerületben. Te miért választottad ezt a pályát?
Hatodéves orvostanhallgató voltam, amikor eldöntöttem, hogy háziorvos leszek. Pécsre jártam egyetemre, és a közeli Szentlőrincen töltöttem a családorvostani praxisgyakorlatomat. Igazából nagyon megtetszett a családorvosi szemlélet, ahogyan az orvos ismeri a páciensét. Mindenki mögött van egy élettörténet, amit ha ismerünk, úgymond hosszmetszeti képet kapunk róla, jobban meg tudjuk ítélni a számára ideális kezelést. Meg az is tetszett, hogy a rendelői körülmények között minden területből kapunk egy kicsit. A nagy része belgyógyászat, de azért sebészeti, mozgásszervi és sürgősségi esetek is előfordulnak.
Mennyi energiádat, idődet viszi el a szakmád, és mire marad mellette?
Én legalább öt évig a legtöbb hétvégémet a sürgősségi osztályon töltöttem másodállásban, és jó néhány hétköznap éjszakát is lehúztam, úgyhogy relatíve kevesebb szabadidőm maradt. De általános iskolás korom óta versenyszerűen röplabdázom, bár most csak heti egy alkalommal.
A sportolás segít nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is karban lenni?
Igen, abszolút. Az ép testben ép lélek mondás ezt nagyon szépen összefoglalja. De azért ennél rendszeresebb testmozgás is indokolt lenne. Igyekszem néha futással kiegészíteni ezt a heti másfél órát.
Valakinek a példáját követted, vagy saját ötletből lettél orvos?
A szűkebb családon belül én vagyok az első orvos, sőt két generációra visszatekintve az első diplomás. Van egy velem majdnem egykorú unokatestvérem, akivel együtt nőttünk föl, ugyanabba a középiskolába jártunk, együtt röplabdáztunk, együtt jártunk az orvosira, valószínűleg ő is befolyással volt rám. Kilencedikes voltam, amikor magával ragadott a Dokik sorozat, és jó voltam biológiából meg kémiából, ezeket választottam fakultációként. Ekkor álltam rá, hogy orvosira menjek. Másodjára sikerült felvételt nyernem, előtte lehúztam egy évet gyógyszerészhallgatóként a Pécsi Egyetemen. A szüleimtől megkaptam minden támogatást, lelkileg és anyagilag, mert az ösztöndíj a boldoguláshoz vajmi kevés. Otthon laktam az egyetem alatt, és segítettek az elindulásban is. Nagyon hálás vagyok nekik.
Éreztél valaha lemondást a sok tanulás, a szabadidő hiánya miatt?
Első osztályban röplabdáztam Pécsen, de az egyetem alatt visszaléptem, mert nehéz volt összeegyeztetni a heti négy-öt edzéssel, a hétvégi meccsekkel. Sokat kivett belőlem, úgyhogy erről le kellett mondanom.
Hogyan képzeled a közel-, illetve a távoli jövőt?
Egy kis létszámú praxist vettem át, körülbelül ezren jelentkeztek be nálam, az a tervem, hogy ezt a létszámot feljebb tornásszuk.
Elvileg szabad orvosválasztás van, a gyakorlatban is megoldható?
Bármelyik alapellátó orvoshoz fordulhatnak a páciensek, de kapacitáshiányra hivatkozva elutasíthatják őket, kivéve ha lakcím szerint abba a körzetbe tartoznak. Tehát akinek van kapacitása, nyilván többet is tud vállalni. Praxisközösségben szeretnénk megvalósítani az ultrahangos diagnosztikát, erre remélhetőleg idén már sor kerül. Kompetenciánk még nincs hozzá, szeretném elvégezni a képzést. Sok olyan eset van, amikor nem tudjuk képalkotó-vizsgálat nélkül eldönteni, milyen betegség van a klinikai tünetek, panaszok mögött. Ha mi is meg tudnánk csinálni, akkor jelentős terhet vehetnénk le a sürgősségi betegellátásról, mert nem kellene beküldenünk ultrahangra a pácienst.
