A Kerületi Építési Szabályzatban (KÉSZ) határozza meg az önkormányzat, hogy egy adott településrészen mi és milyen módon épülhet. A KÉSZ 1 módosításáról – amely Őrmezőt és Kelenföldet érinti – idén szeptemberben határozott Újbuda képviselő-testülete, az Albertfalvára vonatkozó KÉSZ 9-et pedig decemberben terjesztik a testület elé. A döntések hátteréről és a részletekről beszélgettünk Erhardt Attila alpolgármesterrel.
Miről szólnak a KÉSZ legújabb módosításai, és mi a cél velük?
Az előző, idén szeptemberig, illetve decemberig hatályos építési szabályzatokat még 2017–2018-ban, az önkormányzat előző vezetése alatt fogadta el a képviselő-testület. Egyértelműen az volt a véleményünk, hogy ezek alapvetően a befektetők érdekeit képviselik, nagymértékű beépítést tesznek lehetővé. A KÉSZ 1, illetve a KÉSZ 9 épp azt a két, legintenzívebb érdeklődésnek kitett térséget fedi le, ahol különböző vállalkozók több ezer lakás építését tervezik. Jogosan kérdezik, hogy miért nem avatkoztunk be korábban. Azért, mert az építési törvény szerint az önkormányzatnak kártalanítási kötelezettsége van, ha az elfogadástól számított hét éven belül negatív irányba módosítja a lehetőségeket. Tehát például, ha eddig 100 lakást lehetett építeni és mostantól csak 80-at, akkor a tulajdonos kérheti, hogy az önkormányzat fizesse meg neki a 20 lakásra eső hasznát. Nyilvánvaló, hogy ilyen méretű fejlesztések esetén nem tudunk kártalanítást fizetni, ám ahogy letelik a hét év, azonnal változtatunk.
2022-ben változtatási tilalmakat rendeltek el ezeken a területeken, amelyek a KÉSZ-módosítás hatályba lépésével érvényüket vesztik…
Így van. Mivel a változtatási tilalom futamideje maximum három év, annak a lejáratát is ahhoz igazítottuk, amikor már tudjuk módosítani a KÉSZ 9-et, az albertfalvai építési szabályzatot. Tehát a módosítással együtt valóban hatályát veszti, de ez egyébként is így lenne.
Van néhány nagyobb, nem önkormányzati, hanem kormányzati beruházás, illetve terv a kerületben. Ilyen a Déli Körvasút, illetve a tervezett Kelenföldi Intermodális Csomópont. Ezekről hogyan rendelkezik a KÉSZ?
A Déli Körvasút kapcsán a KÉSZ 1, tehát a módosított kelenföldi építési szabályzat érintett, illetve az északi oldalon a KÉSZ 2, amelynek módosítása folyamatban van, jövő év első negyedévében kerül majd napirendre. Mind a kettőnél figyelembe vettük a vasútépítés által szükségesnek ítélt módosításokat, tehát összhangba hoztuk őket a beruházással. A Kelenföldi Intermodális Csomóponthoz szükséges változtatásokat is végrehajtottuk a KÉSZ 1-ben, de ezen területrész jóváhagyásával meg kell várnunk a főváros döntését. Úgy tudom, jelenleg nincs szó arról, hogy elkezdenék ezt az állami projektet. Mi örülnénk neki, ha ott tényleg egy olyan közlekedési csomópont jönne létre, ami Nyugat-Európában megszokott; fedett buszvégállomások, közvetlen lejutás a metróhoz, többszintes P+R parkoló.
Az önkormányzat a gyakorlatban is beleszólhat a KÉSZ által abba, hogyan valósuljanak meg a beruházások? Például abba, hogy több legyen a zöldfelület?
Egy ideális országban és demokráciában azt gondolom, ez így van. De szerintem sokan egyetértenek velem azzal, hogy Magyarország nem az az ideális ország, nem az a demokrácia, ahol minden tökéletesen működik. Rengeteg olyan kormányzati kiemelő döntés születik egy-egy konkrét építkezés kapcsán, amikor az önkormányzat és a helyben élők akaratát semmibe veszi Magyarország kormánya. Ezek jól ismert nagyvállalkozók tulajdonában lévő ingatlanok, és hiába egyezik a szándékunk a lakosság akaratával, hogy vegyük vissza a beépítések mértékét, ha azt is kormányrendeletben határozzák meg, hány százalék legyen a zöldfelület.
Van jogi eszköze ilyenkor az önkormányzatnak?
Kormányrendeletben jelenik meg, gyakorlatilag jogi lehetőség nincs. Politikai lehetőség van, azt gondolom, ha máskor nem, legkésőbb jövő áprilisban.
Kelenföld városközpont tervét hogyan érinti a KÉSZ-módosítás?
Kelenföld városközpont esetében már meghoztuk a döntést az építési szabályzat változtatásáról. Ahogy azt megígértük, jóval visszafogottabb beépítést tesz lehetővé; például korábban 30 méter magas épületet lehetett oda építeni, ezt 18 méterre mérsékeltük, emellett kétszeresére növeltük a zöldfelület arányát. Úgy gondolom, hogy olyan léptékű beépítést enged meg ez a szabályzat, ami már a környéken élők számára is elfogadható. Három lakossági fórumot is tartottunk, ahol mindenki elmondhatta a véleményét a különböző verziókról, és egyöntetűen azt támogatták, amit végül mi jóváhagytunk. Szeretném azonban hangsúlyozni: az, hogy van egy építési szabályzat erre a területre, nem jelenti azt, hogy oda épülni is fog bármi. Nem tudok arról, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak bármiféle szándéka lenne, hogy építsen vagy eladja azt az ingatlant. Ez egy elméleti lehetőség, amivel lehet, hogy senki nem fog élni éveken át.
A fejlesztőkkel mennyire tudnak jól együttműködni? A legalább 100 lakást elérő beruházásoknál településrendezési szerződés megkötésére kötelezik a vállalkozókat. Mit takar ez pontosan, és mit tud elérni ezzel az önkormányzat?
A településrendezési szerződésben egy konkrét ingatlanberuházáshoz köthetően vállalja a vállalkozó, hogy átutal bizonyos pénzösszeget az önkormányzatnak, vagy természetben teljesít valamilyen fejlesztést.
Például infrastrukturális beruházást végez?
Ez sokféle dolog lehet, adott esetben épít egy új játszóteret, felújít egy parkot, de a leggyakoribb az, hogy lakásszámól függően fizet az önkormányzatnak, az pedig a szerződésnek megfelelően a környéken szükséges fejlesztések finanszírozására használja fel az összeget.
Vannak erre már megvalósult jó példák?
Több ilyen példát is tudnék mondani. Kelenföldön és Madárhegyen is van több vállalkozóval ilyen megállapodásunk. Jelenleg is folyik olyan beruházás a Fehérvári út–Andor utca sarkán, amit ilyen forrásból fedez az önkormányzat.
A KÉSZ 9 kapcsán is volt egy lakossági fórum október 30-án. Ott milyen visszajelzések érkeztek?
Azért is nagyon érdekesek ezek a lakossági fórumok, mert felkeltik az érintett befektetők érdeklődését is, és ők nyilván a saját érdekeiket képviselik. Tehát elmondják, milyen negatív, hogy az adott ingatlan esetében az önkormányzat visszaveszi a beépítési lehetőségeket. Természetesen joguk van részt venni ezeken a fórumokon, de meglepő módon a lakosság viszonylag visszafogott létszámmal szokott jelen lenni.
És meghatja az önkormányzatot a beruházók igénye?
Magában az irányban azt kell mondanom, hogy nem. Mi hoztunk 2022-ben egy döntést arról, merre megyünk, de már lényegében az azt megelőző három évben sem volt olyan döntésünk, ahol a beépítés növelését hagytuk volna jóvá. Ellentétben mondjuk a XIII. kerülettel, ahol sok olyan lépést látni, amikor egy adott ingatlannál a településrendezési szerződés fejében megnövelik a beépítési lehetőségeket, mi gyakorlatilag mindenhol csökkentjük, ettől nem tud minket eltántorítani egyetlen vállalkozó sem. A beépítés módját illetően van lehetőség változtatásra, például, ha a vállalkozó a teleknek nem az eredetileg tervezett részén szeretne építeni, hanem kicsit arrébb, ami nem jelenti azt, hogy nagyobb épületet tud felhúzni. Ha ennek vannak szakmai indokai és elfogadható számunkra, akkor természetesen lehetnek ilyen módosítások.
Vannak olyan kiemelt területek a kerületben, amiket a KÉSZ-szel próbálnak óvni? Például egybefüggő nagy zöld területek?
Igen, Őrmezőn van egy olyan védett zöldterület, aminek a státuszát módosítottuk egy sokkal szigorúbb védelmi státuszra. Egyébként először a Fővárosi Önkormányzat módosította egy magasabb szintű jogszabályban ennek a teleknek a szabályozását, és ezt vettük át mi is. Azt gondolom, hatalmas munka áll mögöttünk. Három éve határoztuk el, hogy ezeket a szabályzatokat felülvizsgáljuk, és most vagyunk a végén, már a lakosság is kézzelfogható módon tapasztalhatja azt, amit korábban megígértünk. Abban bízom, hogy azok a kormányzati döntéshozók, akik ezeket a kiemelő határozatokat előterjesztik, figyelemmel lesznek úgy a lakosság, mint az önkormányzat véleményére, és nagyon szeretném, ha nem hoznának több kiemelő kormányzati döntést a kerületre vonatkozóan.
Magánszemélyként én is tapasztalom a túlépítkezés negatív hatásait. Például nincs parkolóhely, zsúfoltság van. Az önkormányzat nézőpontjából mi a hátrány?
A kerület infrastruktúrája adott létszámra lett felépítve. Legtöbbször elsőként az óvodákat szokták mondani, de nálunk van tartalék férőhely. Viszont a kerület közúti kapacitása, tömegközlekedési kapacitása, egészségügyi kapacitása korlátozott. Hiába szándékozik a kormány a Budafoki út, a Fehérvári út és a Duna közötti szakaszra több ezer lakás építését lehetővé tenni, a Fehérvári út attól nem lesz szélesebb, a villamosjáratokat már nem lehet továbbsűríteni, tehát fizikai korlátai vannak a bővülésnek. Azt pedig nem látjuk, hogy a kormány beszállna az infrastruktúra fejlesztésébe. Nem mondja, hogy épít egy új metróvonalat vagy megépíti a Galvani hidat – ugye ezeket mind leállították, amivel gyakorlatilag magára hagyják az önkormányzatot ezekkel a problémákkal. Egy kerületi önkormányzat nem tud hidat építeni, nem tud metrót építeni, ezek jóval túlmutatnak a lehetőségeinken. És igen, ott a parkolás problémája is, talán itt a legszembetűnőbb a fizikai korlát. A zöldfelületek kárára nem szeretnénk parkolóhelyeket létesíteni, azt tudtuk tenni, hogy a 2024. január 1-je után építési engedélyt kapott beruházások esetében már nem adunk közterületi várakozási engedélyt a lakóknak, a telken belül kell megoldaniuk a parkolást. Az ingatlanberuházók figyelmét is felhívjuk, tájékoztassák a vevőket erről, ne legyenek meglepődve, hogy az utcán már nem állhatnak.
Mindezen szempontokat figyelembe véve, mi az a fejlődési irány, amin dolgoznak, és ami felé szeretnék, hogy Újbuda haladjon?
Úgy vélem, a fejlődési irány egyértelműen az, hogy élhető legyen a kerület. Nem az a nemkívánatos, hogy átalakuljon a rozsdaövezet lakóövezetté. A mérték a kérdés. Jóval ritkább beépítés, jóval több zöld. A mi fejünkben ugyanúgy megvan a rozsdaövezet átalakulása, hiszen a Duna-parti iparnegyedet már biztos, hogy túlhaladta a világ, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhova 20 emeletes felhőkarcolókat kell létesíteni. Azon is dolgozunk, erre nyitott beruházókkal közösen, hogy a következő három-négy évben megvalósítsuk a Duna-parti zöld sávot, ha nem is teljes egészében, de több apró részletben. Ez nagyon régóta a kerületi lakosok álma.
Mik azok a fejlesztések, melyeket még az év végéig megvalósít az önkormányzat?
Novemberben és decemberben folytatjuk a Beton helyett zöld programot, például a már említett Fehérvári út–Andor utca sarkon. Megújítjuk a Rétköz utca 12–14. közti és a Bikszádi utca–Rátz László utca sarkán lévő területet, továbbá a Mohai úti sportpályát. Ezeken a helyeken csökkentjük az aszfaltburkolat mértékét, és megújítjuk a növényzetet. A Bikás parkban a trambulinokat és környezetüket újítjuk fel, mert már igencsak elhasználódtak. A Fehérvári út és Fegyvernek utca közötti Albertfalva liget északi részén pedig befejezzük a felújítást, így méltó helyet adhat Albertfalva karácsonyfájának.
Feigl Enikő
