A tavalyi szúnyoginvázió országszerte nagy ribilliót keltett, a katasztrófavédelem alig győzte regisztrálni a lakossági bejelentéseket. Voltak olyan települések, ahol az óránkénti csípésszám meghaladta az extrém szintű ezres értéket. Bár idén nincs ekkora roham, Újbuda Önkormányzata fecskefelmérést rendelt meg, hogy a jövőben a madarakat, sőt a denevéreket is csatasorba állítsa a szúnyogok ellen. Utánajártunk, hogyan lehet elérni, hogy minél több fecske költözzön Újbudára.
Fura látvány, amikor valaki egy szűk belvárosi utcában turista távcsővel kémleli a házak ablakait. Még furább, amikor az illető közli, nem kémkedni jött, hanem madármegfigyelésre. A jelenet főszereplője Lendvai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársa, aki szervezetével az újbudai fecskeállomány felmérésébe kezdett az önkormányzat megbízásából. Az MME a lakosok segítségére is számít, ők a Fecskeles nevű applikáción jelölhetik be, hol láttak fecskéket, illetve fecskefészket. Budapesten háromféle fecskével is találkozhatnak: a molnár, a füsti és a sarlós – utóbbi nem is a fecskék rokona, hanem a kolibriké – egyaránt jól alkalmazkodott a városi élethez. Valamikor sziklafalakon, barlangokban költöttek, aztán egyre inkább a vidéki állattartó emberek közelségét keresték, istállókban, tanyák ereszén telepedtek le. Nemcsak azért, mert sárból és szalmából készülő fészkükhöz itt mindig rendelkezésre állt az építőanyag, de kedvenc csemegéjükből, a repülő rovarokból is itt falhattak a legtöbbet. A fokozódó urbanizáció és a mezőgazdaság zsugorodása folytán azonban a villámgyors röptű, jellegzetes hangú madarak még közelebb merészkedtek az emberhez, és egyre inkább a városokba költöznek.
A legpusztítóbb biológiai fegyver
Ezek a jellegzetességek keltették fel Újbuda érdeklődését, amikor az önkormányzati képviselők a szúnyoginváziókra keresték a választ. Kreilter-Sas Máté környezetvédelemért felelős alpolgármester javaslatára a képviselő-testület úgy döntött, nem lesz több kémiai irtás Újbudán. – Az a hivatalos tájékoztatással ellentétben nem szelektív, más kisebb rovarokat, akár méheket, darazsakat is elpusztíthat – mondta el Lendvai Csaba. Ezért 2025-től kizárólag biológiai úton gyérítik a szúnyogokat a kerületben. A legpraktikusabb környezetbarát megoldás egy természetben is előforduló fehérje, amit permet vagy tabletta formájában juttatnak az állóvizekbe. A szúnyoglárvák megeszik a fehérjét, ami megakadályozza kifejlődésüket. Ám ez sem jelent 100 százalékos hatékonyságot, a szakemberek szerint állati segítségre is szükség lehet. – A feladatra a legmegfelelőbb jelölt a fecske, amely egy év alatt egykilónyi repülő rovart kebelez be, ennek jelentős része szúnyog. A másfél milliós hazai fecskeállomány évi másfél millió kiló repülő rovart pusztít el, ami már tetemes mennyiségnek számít – emelte ki Tóth Tamás, az Együtt a Fecskékért Egyesület vezetője.
Az igazi fészekrakó program
Na de hogyan lehet bevonzani a szúnyogok természetes ellenségeit Újbudára? Mitől fog több fecske ideköltözni? Az államilag támogatott lakáshitel vagy az adókedvezmény szóba sem jöhet, Lendvai Csaba szerint azzal lehet próbálkozni, hogy kedvezőbb lakhatási körülményeket teremtünk. – A madarak olyanok, mint az emberek: oda költöznek, ahol megélhetést találnak. A kerületben sok a zöld, ezáltal a rovar is, ezért Újbuda vonzó környéknek számít – magyarázta a madárszakértő, hangsúlyozva, hogy ez önmagában még kevés. Fontos, hogy az eresz alatt és belső udvarokban megtelepedő fecskékkel jól bánjunk, ne üldözzük el őket, ne verjük le a fészküket – utóbbi amúgy természetkárosítás. Akár sarat is adhatunk nekik, ha az udvari vagy balkonnövények földjéből kihelyezünk valahova egy kisebb mennyiséget.
A sokak által kifogásolt madárpiszokra jó megoldást jelenthet a „fecskepelenka”, ez általában egy fészek alá rögzített polc, amelyre rápotyoghat az ürülék. A fészekrakás ösztönzése azonban alapvetően a felmérésre épít. Amint az applikáción regisztrált lelőhelyek alapján kirajzolódik, hol fészkelnek a fecskék, az érintett környéken ingyenesen lehet majd műfecskefészket igényelni, illetve telepíteni. – Csak azokon a helyeken végzünk majd kihelyezést, ahol a fecskék megjelenése valószínű – nyomatékosította Kreitler-Sas Máté, hozzátéve, hogy a denevérpopulációt is felmérik, hisz a bőregerek is nagykanállal eszik a szúnyogokat. Ha lakályos barlangot nem is, denevérodúkat azért biztosítanának nekik.
– Ha a társasházak az épületfelújítások alkalmával megóvják a fecskék fészkelőhelyeit, fecskebarát címet kapnak, ezzel ösztönözve őket a békés együttélésre – számolt be az alpolgármester. Erre azért van szükség, mert a városi épületek gyakran nem igazán alkalmasak fészekrakásra. A madarak kisebb zugokat, beszögelléseket keresnek, de ahol nincs hagyományos tetőszerkezet, így eresz sem, ott hoppon maradnak. A sarlós fecske előszeretettel fészkel a sima felületű panelházakon, azok ugyanis hasonlítanak természetes költőhelyére, a meredek sziklafalakra. A sarlósok ugyan a betonelemek közötti résekben, szellőzőnyílásokban tökéletes otthonra lelnek, de nincsenek biztonságban: ha egy panelházat leszigetelnek, betömik a réseket. A fecskék ezt elég rosszul viselik: ha megsemmisül a fészkük, nem a szomszédos házra költöznek, inkább csalódottan továbbállnak a következő településre.
Máskülönben cseppet sem kényes állatok. A Ballagi Mór utcában végzett felmérés során meglepően sok fecskével találkozott a madártani egyesület stábja. – Még ebben a szűk, zöld növényeket teljesen nélkülöző utcában is 20 fecskepárt számoltam meg – mondta a távcső mögül Csaba. – Azoknak három-négy fiókájuk születik, ami közel száz madarat jelent, ez pedig már érezhetően csökkentheti a környéken a szúnyogok számát – tette hozzá.
Akiket az ág is húz
A fecskék életkilátásait azonban számos tényező, köztük a klímaváltozás és az ember is rontja. Augusztus végén általában már gyülekeznek a fecskecsapatok a felsővezetékeken‚ hogy szeptember első napjaiban megkezdjék vándorútjukat Afrikába, ahol túlélhetik a telet. A tavaly őszi Borisz ciklon miatt azonban több millió fecske ragadt a Balatonon. 2024 nyarán árvaszúnyog-invázió volt az ország jelentős részén, sok fecske ezért úgy gondolta, megéri itt maradni, és táplálkozni, amíg csak lehet, hogy feltöltődve indulhasson a hosszú útra. A váratlanul betörő ciklon azonban erős lehűlést hozott, a hidegben a szúnyogok nem tudtak repülni, és visszahúzódtak. A fecskék anyagcseréje viszont nagyon gyors, elpusztulnak, ha három-négy napig nem tudnak táplálkozni. Az éhezésből fakadóan felélik a mellizmukat, aztán már képtelenek lesznek repülni. – Tömegesen hullottak, több tízezer fecske veszett oda – számolt be a veszteségről Tóth Tamás, aki részt vett a mentési munkálatokban. Az általa vezetett egyesület azóta központi koordinációval támogatja országszerte a madármentő állomásokat, önkénteseket, civileket edukál, kerületi óvodákban, iskolákban tart előadásokat a fecskék fontosságáról. A felújításra váró gazdagréti panelek problematikájára is van ötletük: ha felszámolják a madarak kedvenc réseit, akkor költőládákat lehet kihelyezni a közelben a lakók együttműködésével. Azzal is sokat segíthetünk, ha a panelszigetelési munkát a májustól augusztusig tartó hónapokon kívül tervezzük, hiszen a panellakó sarlósok csak ebben a négy hónapban tartózkodnak Magyarországon, de ezalatt is tengernyi szúnyog tűnik el a begyükben.
Ám nem csupán az időjárási frontok pusztítják milliószám a fecskéket Európa-szerte, és Magyarország megváltozott agrárkultúrája sem kedvez a nálunk honos fajoknak: a kis családi gazdaságok, az otthoni állattartás visszaszorulása miatt egyre kevesebb a rovar, ami a fecskéket ellátja élelemmel. Az már csak hab a tortán, hogy az emberek is kényesebbek lettek a fecskepiszokra, ezért kevésbé látják szívesen őket. Pedig a fecskék Tóth Tamás szerint kellemes lakótársak, a mesterséges fészek és a fecskepelenka pedig sokat javíthat a helyzeten. A műfészek nagyobb biztonságot nyújt, mint az igazi, mert az olyan ragadozó madarak, mint a szajkó vagy a szarka a stabil szerkezet és a szűk bejárat miatt nem tudják kifosztani, ráadásul a „rendes” fészkek sokszor maguktól is leesnek, különösen az újfajta csúszós nemes vakolatokról.
Javításra szorul a madár PR
A tavalyi brutális szúnyoginvázió után az irtást saját kezébe vevő Újbuda nagy erőkkel készült az idei rohamra, de ez idáig elmaradt. – Árterületen, Duna-parti környéken persze mindig akadnak, de ha valaki úgy érzi, sok a szúnyog, az menjen ki egy ócsai mocsárba, akkor meglátja, mi az a sok – mutatott rá az MME szakembere, aki szerint ezért is várható a biológiai gyérítés sikere. Ebben a lakosságra is számítanak, az általános vélekedéssel ellentétben ugyanis a szúnyogok elszaporodásáról leginkább az ember tehet. A kertekben kialakuló pangó vizek, az autógumik, az esővízgyűjtő edények, a cserépalátétek kiváló keltetőhelyei a szúnyoglárváknak. Lendvai Csaba fontosnak érzi, hogy ne kellemetlen vendégként gondoljunk a fecskére, ami nemcsak egy szép madár, de társadalmi haszna is megkérdőjelezhetetlen. Hasonló marketingtámogatásra szorulna például a seregély is, ami a cseresznye és a szőlő megdézsmálásával vívta ki rossz hírét, miközben óriási mennyiségű kártevő rovart fogyaszt el, megvédve ezzel a termést.
– A közeljövő feladata, hogy a lakossági fecskeregisztrációk nyomán megtudjuk, merre élnek a madarak. Ha megvannak az appban rögzített adatok, azokból tanulmányt és javaslatokat készítünk, hol tudjuk támogatni a fecskeélőhelyeket – összegzett Lendvai Csaba.
Kreitler-Sas Máté környezetvédelemért felelős alpolgármester kezdeményezésére Újbuda csatlakozott a Madárbarát Települések Országos Szövetségéhez. A Magyar Madártani Egyesület (MME) által létrehozott szervezet célja, hogy segítse a településeken a madarak védelmét, valamint azt, hogy a településfejlesztések a madárpopulációval összhangban történjenek.
Török Dániel
