Ötvenmilliárd forintért kerül a Mol-csoport kezébe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A magánegyetemi modell lehetővé teszi, hogy az egyetem továbbra is részt vegyen uniós programokban.
Új, magánegyetemi működési modellre tért át a BME, miután a Mol-csoport stratégiai befektetőként szállt be fenntartásába. Mint az olajipari csoport a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, 50 milliárd forintért megveszik a magyar államtól a BME Fenntartó Zrt. összes törzsrészvényét. (A vételárat a következő 10 évben éves részletekben fizetik ki.) A BME regionális vezető szerepet tölt be többek között a közlekedéstudomány, az autóipari, a vegyipari, a gépészeti és az energetikai kutatás, a digitalizáció és az IT-kutatás területén – emelte ki a Mol.
A Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója által aláírt megállapodásban az állam visszavásárlási kötelezettséget vállalt a most eladott részvényekre a szabályozási és működési környezet romlása esetére. A magyar állam, illetve a BME egy-egy elsőbbségi részvényt birtokol a társaságban, ezek révén vétójoguk van stratégiai felügyeleti, illetve az egyetemi autonómiát érintő ügyekben. (Az állami finanszírozás folytatásáról még a Mol-szerződés aláírása előtt megegyezett az egyetem és a minisztérium.)
A BME szenátusa 2024 végén kétharmados többséggel támogatta a magánegyetemmé alakulást.
Ez nem azonos a sok intézményben már levezényelt alapítványközpontú modellváltással, így a Műegyetem továbbra is részt vehet az uniós finanszírozású programokban.
A Mol fontos szerepet játszik a Budapesti Corvinus Egyetem életében is: a 2019 óta azt fenntartó vagyonkezelő alapítványba bekerült 10 százaléknyi, korábban állami tulajdonú Mol-részvény. A csoport osztalékából részesedik az alapítvány – idén 22 milliárd forinttal –, amelynek elnöke a Mol-vezér, Hernádi Zsolt.
