Hajós Dezső nyugállományú honvéd ezredes augusztus 15-én mentett ki a Dunából egy 40 év körüli nőt, akinek a kislánya mindezt végignézte. Kimentése után a hölgy zavart állapotban volt, nem tudta elmondani, hogy került a vízbe; az életmentő szeptember 24-i kitüntetésekor így mesélte el a történteket.
„Már le volt zárva az augusztus 20-i ünnepség kapcsán az alsó rakpart, amikor kerékpárral jöttem a Rákóczi híd felől a Szabadság híd irányába. A hídnál építették a hangosítást, és szóltak, hogy szálljak le, mert most húzzák ki a kábeleket. Leszálltam, és abban a pillanatban óriási csobbanást hallottam, majd az első hídpillérnél egy embert láttam meg a vízben. Kérdeztem a biztonsági őröket, mit fognak csinálni. Azt mondták, ők nem tudják. Mint katona és ilyen dolgokban jártas ember, mondtam nekik, hogy akkor én megmondom, mit csinálunk. Ők hívják a mentőt és a rendőrséget, én pedig megpróbálom kimenteni. Akkor még nem tudtam, hogy férfiről vagy nőről van-e szó, csak azt láttam, hogy lebeg a víz tetején. Bementem érte, de magam is nagyon féltem. Azért ez nem egyszerű, mert bármilyen reakciója lehet, és hihetetlenül erős volt a sodrás. Olyan 60 kiló körül volt a hölgy, és nem mutatott ellenállást. Szabályszerűen magamra húztam, és kiúsztam vele a partra. Ezt követően elsősegélyben részesítettük, oldalfekvésbe raktuk, kijött belőle a víz, akkor már lehetett vele kommunikálni. Az első szavai azok voltak, hogy hol van a kislánya. Kiderült, hogy a nyolcéves kislány végignézte az egészet. Körülbelül 15 perc múlva megérkeztek a rendőrök, majd a mentősök. Nem kellett komoly beavatkozás, de a kisgyerekkel együtt elvitték a hölgyet.”
A történteket Hajós Dezső később elmesélte kerékpáros edzőtársának, aki felhívta rá az önkormányzat figyelmét. Az életmentést Polgármesteri Dicsérettel ismerte el dr. László Imre polgármester. Mint a kitüntetett elmondta, ebben testet ölt az a köszönet is, amit a helyszínen kapott – körülbelül harmincan nézték a Gellért Szálló előtti lépcsőn, ahogy kiért a hölggyel a partra, és megtapsolták.
Hajós Dezső utoljára a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatóságán dolgozott, de nyugdíjba vonulása után önkéntes műveleti tartalékosként összesen öt évet szolgált Szarajevóban 2015 és 2024 között, missziós beosztásokban. A 65 esztendős volt katona hobbija a kerékpározás, évente négy-ötezer kilométert teker, ez tartja jó kondiban.
F. E.
