test

Újbuda kiterjedt hőforrás tetején ül

Az önkormányzat a Nyéki Imre Uszoda alól kinyerhető termálvíz hasznosítására készül, amit az általa rendelt geotermikus energiakutatási terv és megvalósíthatósági tanulmány eredményeire alapoz. Minden azt támasztja alá, hogy nemcsak az uszoda környékén, de az egész kerület alatt rengeteg a termálvíz, amivel rekord alacsony áron lehetne fűteni számos közösségi intézményt.

A Covid-járvány, majd az azt követő energiaár-robbanás megmutatta, hogy válságos időkben milyen nehéz fenntartani a legnagyobb energiaigényű közintézményeket, az uszodákat. Újbudán a Nyéki Imre Uszoda és a Sport11 Sportközpont 130 ezer lakost szolgál ki, 2022-ben azonban komoly kihívást jelentett finanszírozni az ipari gáz akkor éppen hatszorosára emelkedő árát. A Nyékiben 2023-ban csak a két vízkeringető szivattyú működtetése napi 50 ezer, azaz havi másfél millió forintba került, és ehhez jött még a vízmelegítés költsége. A kerület végül takarékoskodással, önkormányzati támogatással, valamint egy, időben elindított napelemprogrammal védte ki az uszodabezárásokat a válságos évek alatt. Az Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft. tavaly márciusban önkormányzati forrásból 152 darabos napelemrendszert telepített a Nyéki tetejére – így havi 1 millió forintot takarítanak meg –, nem sokkal később pedig a Gabányi László Sportcsarnokra is felkerült egy  52 elemből álló erőmű.

Villamos energiát azonban sokkal könnyebb zölden termelni – a víz, a szél vagy a nap erejével –, mint hőenergiát: a szén, a kőolaj vagy a földgáz elégetésével szemben még kevés hatékony módszert ismerünk. Energiaválság ugyan most nincs, ám a fosszilis energiahordozók beszerzése és ára a 2022-es krízis óta bizonytalansággal terhelt, amit továbbfokoz az ukrán háború. – Mivel az energiapiacon sok jóra nem számíthatunk, az uszodákat pedig ma is leginkább gázzal fűtik, úgy gondoltuk, belevágunk a jövő építésébe – mondta Simon Károly, a sportlétesítményeket működtető kerületi cég ügyvezetője.

Energia a vízben
– Az önkormányzat prioritásnak tartja a fenntartható, innovatív technológiák alkalmazását, valamint célnak tekinti, hogy saját tulajdonú intézményeit energia- és környezetbarát módon tudja fűteni – válaszolta a Városüzemeltetési Osztály arra a kérdésünkre, miért vágtak bele a kerület geotermikus adottságainak feltérképezésébe. A kutatásra vonatkozó bányászati engedélykérelmet már tavaly novemberben beadta az önkormányzat. A kerület meglepően jó geotermikus tulajdonságaira egy, évekkel korábban végzett hévízföldtani tanulmány világított rá, az erre alapuló 2023-as megvalósíthatósági tanulmány pedig konkrétan megállapítja, hogy az uszoda környezetében nagyjából 700 méter mélységből 40–60°C közötti termálvíz nyerhető ki. A föld alatti hőforrásban akkora energiamennyiség rejlik, ami nemcsak az uszoda fűtésére és vizének melegítésére elegendő – kiváltva annak 180 millió forintos éves gázfogyasztását –, de további fogyasztókat is képes lenne kiszolgálni. A kitermelés mellett szól az is, hogy az uszoda 500 méter sugarú környékén nagyon sok az önkormányzati érdekeltségű intézmény –  az alattuk található hévíz pedig mindegyikük téli fűtésére elegendő lenne.

Az elképzelések szerint a termálvíz hőjével lehetne fűteni első ütemben az Érem utcai sportcsarnokot, az önkormányzat műszaki ellátó cége, a Gamesz központját, az időseket ellátó Újbudai Szociális Szolgálat épületét, a Don Bosco Általános Iskolát, a második ütemben pedig a Bükköny utcai és az Érem utcai óvodát, a Petőfi Sándor Általános Iskolát, az albertfalvai orvosi rendelőt, a Szeglet Közösségi Házat, valamint a Keveháza utcai Idősek klubját. A harmadik ütemhez újabb geotermikus kútra lesz szükség, amely már lakóházakat is elláthatna, így a Fehérvári út 18., illetve 182–190., valamint az Albertfalva utca 4. alatti önkormányzati társasházakat.

Másoknak már bevált
A termálvíz kinyeréséhez geotermikus kút fúrására van szükség, az így felszínre hozott forró vízből kinyerik a hőt, majd a lehűlt vizet visszapréselik a talajba. – A munkát egy termelő és egy visszasajtoló kútpár végzi, ezek keringetik a vizet a felszín és a Föld mélye között – magyarázta Simon Károly, aki szerint a technológiát Budapesten már sikeresen alkalmazzák. Az évek óta nullás gázszámlával büszkélkedő BVSC–Zugló Uszoda a környékén feltörő 70 fokos termálvizet hűti vissza, hogy kellemesen meleg vízzel töltse fel medencéit, valamint az épület fűtési rendszerét. A hőforrás olyan gazdag, hogy vizét átvezetik a Széchenyi Gyógyfürdőbe is. A sportcég vezetője szerint Újbudán elsőként a legnagyobb fogyasztót, a Nyéki uszodát lehetne rácsatlakoztatni a geotermikus kútra, ami alapot teremtene egy télen-nyáron üzemelő gyógyvizes medence kialakítására is.

De megéri?
– A kutatási eredmények rendkívül biztatók – árulta el Simon Károly, aki szerint bár a környezetbarát fűtési rendszer kiépítése milliárdos költséggel jár, a beruházás vállalható, 8-10 éves megtérülési időt ígér. A kitermelés mellett szól az is, hogy egyegységnyi geotermikus hő várhatóan a jelenlegi hatósági távfűtési ár harmadáért megtermelhető. A termálhő lakossági ára szintén kedvező lehet, de az összeg ilyen időtávban megjósolhatatlan. A tanulmány becslése szerint a járulékos költségeket figyelembe véve (rendszerhasználat, szivattyúk működtetése) a termálfűtésért lényegesen kevesebbet kell majd fizetnie a fogyasztónak, mint a távhőért. – Felbecsülhetetlen érték, ha az önkormányzat a saját létesítményeit saját, biztos és olcsó forrásból fűtheti, amely egy az energiaipartól jóval függetlenebb és kiszámíthatóbb termelésre épül – mutatott rá a vezető. A gazdasági szempontok abba az irányba mutatnak, hogy idővel minél több épületet, akár lakóházakat is bevonjanak a rendszerbe, ez ugyanis jelentősen csökkentené a megtérülési időt (egy társasházi rendszer kiépítése azonban a lakók anyagi teherbíró képességétől is függ).

Mivel korábban több fúrás is feltárta, hogy Dél-Budán, tehát szinte az egész XI. kerület alatt mélységi hévíztároló húzódik, az önkormányzat 2023 decemberében újabb, immár nagyobb területre kiterjedő energiakutatási tervet és megvalósíthatósági tanulmányt rendelt meg. Utóbbi egyértelművé teszi, hogy a kerület északi részét kivéve bárhol megvalósítható hasonló fejlesztés. Ennek fényében ideális lehet geotermikus fűtést bevezetni Kamaraerdő térségében – ahová a Főtáv rendszere nem terjed ki –, a Duna menti zónában, ahol helyi befektetők a lokális igényekre hivatkozva jó ideje tervezik földhő bevezetését, továbbá Őrmezőn, ahol van egy kihasználatlan hévízkút. Tóvárosban, a Sport11 környékén szintén kár lenne veszni hagyni a felszín alatt rejlő közel 90 fokos forró vizet.

T. D.

A ROVATBÓL

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support