Egészségügyi központok és új háziorvosi rendelők kezdik meg működésüket, folytatódnak a zöldítési programok, valamint bővül a szociális ellátás. A polgármester szerint erre számíthatunk 2024-ben Újbudán, de dr. László Imre az év elején kitört Budapest-bérlet vitára és kórházi osztályok bezárására is reagált interjúnkban.
Milyen területekre fókuszál a kerület vezetése 2024-ben?
Számomra kiemelt jelentőséggel bírnak a kerületben zajló, az egészségügyi ellátást érintő fejlesztések. Bevallom, nem tudok kibújni a bőrömből: orvos vagyok, itt voltam kórházigazgató a kerületben, jól ismerem a helyiek egészségi állapotát. Megjegyzem, a vezetés nem arról szól, hogy végigviszünk egy kottaszerűen megrajzolt statikus tervet, hanem az a feladatunk, hogy mindig az aktuális helyzethez igazodjunk. A feladatok pedig folyamatosan változnak. Tavaly átadtuk a Diabétesz Központot, a Gyermekegészségügyi Centrum és Egynapos Sebészet műszaki átadás előtt áll, ezután kezdődik meg a szakmai profilnak megfelelő eszközök, berendezések betelepítése. Onnantól még két-három hónap, mire a centrum megkezdheti a betegellátást. A kerület legnagyobb, saját költségen vállalt beruházása, a Madárhegyi Gyermekliget építése is lendületesen halad, amire nagyon büszkék vagyunk. Itt a külső-belső szakipari munkák folynak, amelyek eredményeként egy helyen jön létre bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, játszótér és közösségi tér.
A nagy léptékű beruházások mindig jól mutatnak a bizonyítványban, amit a ciklus végén állítanak ki a települések vezetői. De mi a helyzet az egészségügyi rendszer legkisebb egységeivel, a háziorvosi rendelőkkel?
Az alapellátás számomra a legfontosabb. Hasznosság szempontjából fontosabb, mint a járóbeteg-szakellátás vagy a kórházi ellátás. Tudniillik olyan helyzetben szűri ki a betegségeket, amikor azok még gyógyíthatók, amikor elkerülhetők a hosszú távú, súlyos következmények. A Kopaszi-gátnál megépült BudaPart lakóparkban ezért öt új háziorvosi rendelőt adunk át. Most fogok tárgyalni egy olyan szakmai társasággal is, amely korszerű, nem kizárólag egy háziorvosra és egy nővérre épülő, komplex, folyamatos és stabil alapellátást képes nyújtani. Kíváncsi vagyok, ez hogyan valósítható meg nálunk. A madárhegyi központban és az Ulászló utcai Saroktelken is épül gyermek háziorvosi rendelő, de természetesen fel is újítunk háziorvosi rendelőket.
Az önkormányzatnak a tavaly kiélesedő megélhetési válság miatt szociális területen is akadt tennivalója: szélesítette a támogatások körét, és növelte azok mértékét. Mi lesz ebből érezhető az idén?
Úgy is mondhatnám, hogy ez a dolgunk. Karácsonykor magasabb összeget adunk a rászorulóknak, de az még messze van. Közeleg azonban a húsvét, erre az ünnepre is kijelöltünk egy egyszeri támogatást. Mivel a gyógyszerekért és az egészségügyi ellátásokért egyre többet kell fizetniük az embereknek, növeltük az egészségügyi támogatásunkat. Bakai-Nagy Zita alpolgármesterrel revízió alá vettük valamennyi támogatási formát, és miközben egyetlenegyet sem szüntettünk meg, többnél megemeltük a támogatás összegét. Jelenleg 500 millió forintot tervezünk elkölteni szociális ellátásokra.
Kórházi osztályok megszűnésével indult az új év, a XII. kerületi Szent János Kórházban gyakorlatilag nem maradt ember, aki felvehetné a munkát az egyes osztályokon. Hogyan lehet elkerülni, hogy Újbudán is hasonló helyzet alakuljon ki?
A Szent János Kórház, ha jól emlékszem, öt szakterületet képtelen ellátni jelenleg. A problémák azonban nem váratlanul kopogtatnak be, azoknak vannak előjelei. Folyamatosan mondjuk, hogy az orvoshiány tarthatatlan, és hogy az elmúlt két-három évben ezen is túlnőtt a szakdolgozók hiánya. A nővérhiány kezelésére korábban létrejött a bérnővéri szolgáltatás, amely a hiányzó nővéreket közvetítette ki az adott kórházba. A kormány úgy döntött, hogy ez így nem jó, és január 1-jével megszüntette a szolgáltatást. Ennek hatására számos kórház csökkentett ágyszámon kezdett továbbműködni. Tizenhat éves kórházigazgatói múltam mondatja velem, hogy ilyen helyzetben először pontosan kell tájékozódni a gondokról, ellenkező esetben a döntéssel három újat generálok.
Póta György házi gyermekorvos, egészségügyi szakértő nemrég arról beszélt, a bezárási hullámot az is fokozza, hogy amikor megindult a kórházak racionalizálása, a polgármesterek azt mondták, márpedig az én városomban nem fogják csökkenteni az aktív betegágyak számát, hiszen az rosszul venné ki magát a választások idején. Így egységnyi betegre még kevesebb szakdolgozó jut.
Ez is benne lehet, és nemcsak a polgármesterekről, hanem az adott terület országgyűlési képviselőjéről is beszélhetünk. Emlékszem, amikor Manninger Jenő, az Országos Baleseti Intézet egykori vezetője egyszer azt mondta: tudod, ezek az intézmények arra jók, hogy folyamatosan gyártsák az orvosi műhibákat. Nem azért, mert rosszak, hanem azért, mert nincs kellő rutinjuk és tapasztalatuk. Ezt alapvetően a baleseti sebészettel kapcsolatban állapította meg, de nagyon sok olyan kórház van ma Magyarországon, amelyik csak névlegesen kórház, az ágyak száma nem éri el a százat. Ezeknek a dolgozói a kevés beteg miatt nem jutnak olyan rutinhoz, tudáshoz, ami szükséges lenne.
Akkor jobb lenne, ha kevesebb, de felkészültebb kórház lenne itthon?
Azért nehéz ezt kimondani, mert Rétvári Bence (a Belügyminisztérium államtitkára – a szerk.) szemében én voltam a patás ördög, amikor országgyűlési képviselőként elmondtam, hogy a kevesebb lehetne több. A kormánypropaganda azonnal azt harsogta: „László Imre be akarja záratni a kórházak jelentős részét!” Most Póta György fogalmazta meg az akkori felvetésem, mert aki ért az egészségügyhöz, látja, mi a helyzet.
Közben zajlik a főváros és a kormány csatája a Budapest-bérlet ügyében, ami Újbudát is érinti, hiszen rengeteg ingázó érkezik naponta a kerületbe. Mi lehet a jó megoldás?
Rendkívül kedvezőtlen az, amit terveznek, ugyanis Budapesten és vonzáskörzetében él Magyarország lakosságának csaknem egyharmada, nagyon közel egymáshoz. Látjuk, hogy a szakértők sem értik meg egymást ezen a téren, de ha azt nézzük, hogy dupla pénzt kell fizetnem azért, hogy az agglomerációból eljussak a budapesti munkahelyemre, akkor könnyen át fogok ülni az autómba, és növelni fogom a forgalmat, vele együtt pedig a légszennyezettséget. Ma hazánkban évente mintegy 12–16 ezer ember hal meg légszennyezés következtében, amiből négyezer budapesti. A vitában tehát azt kellene nézni, mi a jó az embereknek, és a közösségi közlekedést kellene erősíteni.
Tavaly startolt el Újbuda első közösségi költségvetése, amely lehetővé tette, hogy a lakosság ötletei alapján hat körzetben 10-10 millió forintból legyenek mikroberuházások. Mit sikerült ezekből megvalósítani? Folytatódik a program?
Tavaly a Sósfürdő parkban és a Nagykikinda közben rengeteg padot újítottunk fel, kukákat helyeztünk ki és járdát építettünk, de számos projekt valósul meg idén is. Az ötletek között volt WC-kihelyezés, közösségi kert vagy gyalogátkelőhely kialakítása, csupa életszerű dolog. A program rendkívül sikeres, ezért úgy döntöttünk, a költségvetési keretét 60-ról 90 millió forintra emeljük, hogy a lakosság minél több saját ötlete válhasson valóra.
2023-ban számos projekt indult zöldítési, felújítási, illetve közlekedési céllal. Mi folytatódik ezek közül?
A Beton helyett zöld program nagyon pozitív fogadtatásra talált. A lényege, hogy a kerület fölöslegesen lebetonozott részeit feltörjük, és a helyükön parkosított zöldfelületeket alakítunk ki. Jó példa erre a Fegyvernek utca, ahol a két tízemeletes ház között hiába volt egy elavult játszótér és egy sportpálya, a területen hosszan futott a beton. Nyáron ez úgy felforrósodott, hogy egész éjszaka ontotta magából a hőséget. Most ott egy szép parkot alakítanak ki, nemsokára kész is lesz. Eddig mintegy ötezer négyzetméter betont cseréltünk le zöldterületre. Ugyanilyen lényeges a kerületben található 80 játszótér, melyek karbantartása folyamatos munkát jelent. A parkolási rend átalakításának oroszlánrészét tavaly elvégeztük, de van még vele dolgunk. Jelenleg mintegy 24 ezer parkolóhely van a kerületben, ami hatalmas szám. A lakóknak felszabadulást jelentett, hogy számos helyen fizetőssé vált a parkolás, hiszen az éves engedély fejében tudnak az otthonuk közelében parkolni. Viszont az, aki kívülről érkezik a kerületbe, egyre kijjebb és kijjebb szorul emiatt. Így most az jelent számunkra kihívást, hogy a kerület nem fizetős részein ne torlódjanak fel azok az autósok, akik elkerülik a belső, fizetős zónákat.
T. D.
