A Bartók Béla úton nyílt meg az Autistic Art Galéria december elején. A galériát működtető alapítvány által összegyűjtött képeket bentlakásos otthonban lakó autizmus spektrumzavarral élők alkották.
Különleges kiállítóterem várja az érdeklődőket a Bartók Béla úton: az Autistic Art Alapítvány december elején nyitotta meg a szervezetről elnevezett galériát, amely művészeti központként és az alapítvány irodájaként is működik. A szervezet támogatói a megnyitón megismerkedhettek azokkal az alkotásokkal, amelyeket tizenegy bentlakásos intézményben, autizmus spektrumzavarral élő ember készített. A galériában több olyan termék megvásárolható (textil, sütemény, zokni, gördeszka), amelyet a bentlakók ábrái díszítenek, és megtalálhatók a polcokon egy-egy rajzoló képeiből álló kötetek is.
– Az Autistic Art márka az autizmussal élők műveit mutatja be, hogy a világ jobban megértse őket, és alkalma legyen támogatni a jövőjüket – mondta lapunknak a megnyitón Kovács Henrietta ügyvezető. Az Autistic Art Alapítvány kortárs szemlélettel kialakított művészeti programja egyrészt terápiás célt szolgál – a rajzolás fejleszti és leköti a résztvevőket –, másrészt az elkészült alkotásokból befolyt összeg még több támogatást tesz lehetővé. Az alapítvány 2008 óta több mint 600 rajzot árverezett el.
– Minden ember lelkének jót tesz, ha választ magának egy társadalmi ügyet, ami mellett kiáll. Felajánlhatja adójának egy százalékát is, ez semmibe sem kerül. Az aukció már más kérdés – fejtette ki az ügyvezető. – Az emberek ódzkodnak az árverésektől, azt gondolják, hogy ezeken milliárdos tételek forognak, és csak tehetősek vesznek részt rajtuk. Holott a mindennapos anyagi problémák megoldásán túl is támogathatják az érintett alapítványokat. Felajánlhatják kapcsolatrendszerüket, tudásukat, különféle művészeti és állatterápiákkal segíthetnek a spektrumzavarral élők fejlesztésében. Így a társadalom szélesebb rétege ismerheti meg, milyen ma Magyarországon autistának lenni, ennek révén megszűnhet a velük kapcsolatos előítélet és félelem is. Az évek során 15 ezer darabos kollekció gyűlt össze a rajzokból, miközben az autizmus spektrumzavarral élők egy része láthatatlan, különösen a bentlakásos otthonok lakói. Műveik nyilvánossá tételével azonban megmutatjuk, milyen csoda él bennük és velük – hangsúlyozta Kovács Henrietta.
Az ünnepélyes megnyitón az alapítvány egyik létrehozója, Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke egy buddhista mondással támasztotta alá mindenkori támogatói tevékenységét: „aki magával foglalkozik, annak problémái, aki másokkal, annak feladatai vannak. Ugyanakkor miközben másoknak segítünk, magunkkal is jót teszünk”.






Létfontosságú a támogatás
A korábban Mosoly Otthon Alapítvány néven működő szervezet 2006 óta foglalkozik az autista lakóotthonok támogatásával, a mecénásoknak köszönhetően több mint 400 millió forintot juttattak el hozzájuk. Ez a házak költségvetésének 8-10 százaléka. A megfelelő környezet, a szakemberek alkalmazása igen sokba kerül: egy lakó átlagosan havi 400 ezer forint kiadást jelent. Bár a legtöbben önrészt is fizetnek, annak összege az állami normával együtt sem fedezi a költségeket. A támogatásokat elsősorban a mindennapi kiadásokra fordítják – a mindenkori cél, hogy egyetlen otthon se zárjon be, egyetlen lakó se veszítse el a helyét anyagi gondok miatt.
Kivételes képességek
Az autizmus spektrumzavar idegi-fejlődési rendellenesség, az állapotok széles skáláját felölelő gyűjtőfogalom. A spektrum szó a számtalan megjelenési formára utal: a zavar csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, az átlagostól eltérő viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánulhat meg. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint az autizmus genetikai tényezőkre vezethető vissza. A legfrissebb adatok szerint a világon összesen több mint 111 millió ember él autizmussal (Magyarországon közel 150 ezer fő). A férfiak körében mintegy háromszor olyan gyakran fordul elő, mint a nőknél. Az autista emberek másképp érzékelik a világot, másként viszonyulnak társaikhoz, ám ez nem betegség vagy fogyatékosság, szakértők szerint „nem rendszerhiba, hanem egy, a szokásostól eltérő operációs rendszer”. Egy enyhén autista ember talán nem tudja, hogy ő is érintett – a spektrum másik végén viszont olyan súlyos esetek vannak, akik folyamatos felügyeletre szorulnak. Autizmus diagnózisával együtt élni nem egyenlő azzal, hogy valaki nem lehet legalább annyira sikeres, mint egy neurotipikus társa, állítják a szakemberek. Számos világhírű autista híresség bizonyítja, hogy a tehetség és a siker nem feltétlenül neurotipikus.
Bill Gates, a számítástechnika történetének egyik kulcsfigurája, sokáig a világ leggazdagabb embere is volt. Gyakran szerepel a híres autisták listáin – annak ellenére, hogy hivatalosan soha nem hozta nyilvánosságra, hogy valóban autista. Néha hintázó mozgást mutat, beszédmintája monoton, nehezen tartja a szemkontaktust – ezek mind általános tünetei a spektrumzavarnak.
Greta Thunberg arról vált ismertté, hogy a világ vezetőit azonnali fellépésre szólította fel az éghajlatváltozás ellen. A környezetvédelem iránti szenvedélye nyolcéves korában kezdődött. A fiatal aktivista szupererőként tekint állapotára, nagy megkönnyebbülés volt számára, hogy megtudta, autista. A diagnózis számára pozitív volt, mert megkapta a szükséges támogatást, „és megértette vele, miért olyan, amilyen”.
Albert Einstein, a relativitáselmélet megalkotója, fizikai Nobel-díjas kilencéves korában még nem tudott folyékonyan beszélni, szülei arra gyanakodtak, hogy gyermekük mentálisan nem ép. Feltehetőleg Asperger-szindrómás volt, ugyanis saját bevallása szerint teljesen hiányzott belőle a vágy a másokkal való közvetlen kapcsolatteremtésre. Az aspergeresek jellemző tulajdonsága, hogy különösen érzékenyek bizonyos ruhadarabokra – Einstein zokni nélkül jelent meg a Nobel-díj átadóján is.
Andy Warhol képzőművész, a pop-art irányzat megteremtője. Sikeres reklámgrafikus, festő és avantgárd filmkészítő volt, aki minden bizonnyal ugyancsak Asperger-szindrómával született. Warhol szeretete az ismétlődő minták iránt valójában az autizmus egyik tünete. Szokása volt, hogy mániákus módon vásárolt tárgyakat, de többnyire ki sem bontotta ezeket a csomagolásból.
Daryl Hannah színésznő, a Szárnyas fejvadász, a Csobbanás, valamint a Kill Bill sztárja is aspergeres. Egy interjúban mesélte, mindig is problémája volt azzal, ha a figyelem középpontjába került, majdnem tönkretette karrierjét Hollywoodban, hogy soha nem ment beszélgetős műsorokba, és nem járt premierekre sem. Az Oscar-díj-átadó tortúra számára: majd’ elájul attól, hogy végig kell mennie a vörös szőnyegen.
Kulka János színész 2016-os sztrókja után egy interjúban tért ki rá, hogy enyhén érintett ebben a magatartászavarban. Miután sok időt töltött autisták között, számos olyan tulajdonságának értette meg az okát, amelyekre korábban nem talált magyarázatot.
Gryllus Dorka színésznő, az alapítvány jószolgálati nagykövete lapunknak elmondta, mindig örömmel vesz részt annak programjain, segíti működésüket, mert hiszi, ismertségével még több ember figyelmét tudja az autisták különleges világára irányítani. Szerinte maga a csoda, ahogy sok nem beszélő autista fiatal alkot ezekben az otthonokban. Munkáik megmutatják, hogy ők is képesek maradandót teremteni, a többségi társadalomra hatást gyakorolni.