Akik itt felejtettek – egy jó olvasnivaló

Jó könyvet ajánlani mindig öröm. Lugosi Viktória új regénye, az Akit itt felejtettek sodró lendületű, izgalmas olvasmány váratlan fordulatokkal, személyes és történelmi drámákkal. Az alapja valós, egy olyan világról szól, amely teljesen elfelejtődött Magyarországon, mindez egy apa-lánya konfliktus történetébe ágyazva. Egy már felnőtt nő keresi az okát az elmerült, elhallgatott múltban annak, hogy az apja miért viselkedett vele egész életében olyan furcsán és ellentmondásosan, ahogy.

– Ez egy regény – kitalált eseményekkel. Ugyanakkor sok kutatás előzte meg, hiszen ahhoz, hogy a történet hiteles legyen, tudnom kellett, milyen is volt ott az élet, hogyan zajlottak a hétköznapok, hogy nézett ki az egykori deszki Gerliczy-kastély, ahol zsidó gyerekek laktak, akik túlélték ugyan a háborút, de vagy senkijük nem maradt, vagy a túlélő hozzátartozóik képtelenek lettek volna gondoskodni róluk. Tudnom kellett, kik voltak a tanárok, milyen volt az a héber nyelvű, úgynevezett Tarbut iskola, ahol tanultak és így tovább. Ehhez sok segítséget kaptam régi deszki gyerekektől, akiket hosszas keresgélés után Izraelben találtam meg, és akik a mai napig állítják, hogy életük meghatározó élménye volt az az egy-két év, amit ott töltöttek. És természetesen elolvastam mindent, ami fellelhető volt erről a témáról – mondja a szerző.

– Ez egy két szálon zajló történet, részben a jelenben játszódik, részben pedig 1946-ban. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom – folytatja Lugosi Viktória –, hogy nem egy, hanem leg­alább két nemzedéket érint és feszít az elhallgatás problémája. Sokan és sokszor elmondták már, hogy a holokauszt traumájáról hallgattak a túlélők. Én azt akartam megírni, ami azután, a felszabadulást követően történt, mert sokan arról sem voltak hajlandók beszélni. Ez pedig azért lényeges, mert ennek a csöndnek a következményeit nemcsak azok viselték, viselik, akik hallgattak, elhallgattak, hanem a gyerekeik és az unokáik is. Ma már pszichológiai alapvetés, hogy a ki nem mondott fájdalom és az öröm is nyomaszthat, mint minden lappangó családi titok – emlékeztetett az író.

D. J.