Vinné az állam a szakrendelőt, az önkormányzati tiltás ellenére lakóházakat húznának fel Albertfalván, helyi iskolák épületeit szerezhetik meg egyházak. A kormányzati sorozatlövésre határozott kiállással és három nemmel reagált a képviselő-testület, amely ugyanakkor kénytelen meghajolni a központi rendeletek és törvények súlya alatt. László Imre, Újbuda polgármestere lapunknak elmondta, a jog és a nyilvánosság eszközeivel is küzdenek az itt élők érdekeiért.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) arra hivatkozva venné át a Szent Kristóf Szakrendelőt, hogy ezzel javulna az ellátás hatékonysága, rövidülne a várakozási idő. Eközben Érd polgármesterét, Csőzik Lászlót arról tájékoztatta a KDNP frakcióvezető-helyettese, hogy a kormány nem fogja elvenni a szakrendelőket azoktól az önkormányzatoktól, amelyek szeretnék azokat megtartani. Ez az ígéret megnyugtatja?
A kormány eddigi ténykedéseit figyelembe véve megfelelő óvatossággal kezelném az ígéreteket. Egyébként ugyanez a hatékonyságnövelési szándék hangzott el akkor is, amikor a kormány átvette az oktatást, vagy amikor 2013-ban a kórházak kerültek állami kézbe. Az azóta eltelt hosszú évek alapján jogos a kérdés: jobban működnek ezek a rendszerek? A választ, azt hiszem, mindenki tudja.
Meghátrálhat a kormány az önkormányzati tiltakozások láttán?
Meglátjuk, a kormány mozgása nem kiszámítható.
Egy biztos, az önkormányzat kézben tartja a helyi egészségügyet: az elmúlt három évben 2 milliárd forintot fordítottunk a szakrendelő korszerűsítésére,
a dolgozók megtartása érdekében egészségügyi pótlékot fizetünk, ha pedig túl hosszú várólisták alakulnak ki, vizsgálatokat vásárolunk, hogy meggyorsítsuk az ellátást. A pandémia alatt
több száz millió forinttal támogattuk a szakrendelőt és az alapellátást, legutóbb pedig 20 millióval szálltunk be a háziorvosok elszálló rezsiköltségeibe. Mindezt az állam nem fogja megtenni. Beszédes szám az is, hogy 2013 környékén az önkormányzatok a kezelésükben lévő kórházak korszerűsítésére, műszerbeszerzésre, épületfelújításra 110 milliárd forintot fordítottak. Az azóta eltelt tíz évben hatalmas összeget vontak ki az egészségügyből. A mostani ügyhöz pedig az is hozzátartozik, hogy a kerületi Fidesz–KDNP képviselői tartózkodtak a szavazástól, tehát számukra nem érdekes, hogy a szakrendelő az önkormányzat hatáskörében marad-e.
Miért fordít milliárdokat egy önkormányzat a szakrendelőre, amikor az állami feladat? Egyáltalán, miből él egy szakrendelő?
Magyarországon az egészségügy összes területét – alapellátás, háziorvosi, szakrendelői és fekvőbeteg-ellátás, illetve rehabilitáció és megelőzés – az állam kötelessége fenntartani. Tehát a feltételeket az önkormányzat biztosítja, a működés finanszírozása, amelyben óriási lyukak tátonganak, egyértelműen az állam feladata.
Ha viszont fejlesztésre van szükség, azt úgy tűnik, az önkormányzat állja…
A nagy műszerek beszerzésébe be kellene szállnia az államnak, de erről megfeledkeznek, mint ahogy a rezsiköltségek elszállása miatti költségnövekményt is elfelejtették átutalni, pedig ez mind az állam dolga.
Tegyük fel, hogy megtörténik az állami átvétel. Mit fog tapasztalni a páciens a mostani működéshez képest?
Tudni kell, az átvétel azzal jár, hogy a szakrendelő a kerület vezető kórházának irányítása alá kerül, a kórháznak pedig jogában áll szükség szerint szakembereket átvezényelni a rendelőből a kórházba. Hiába mondják, hogy elég orvos van Magyarországon, az emberek, amikor bemennek egy egészségügyi intézménybe, vajon azt tapasztalják, hogy van elegendő szakember? Az eszközpark öregedni fog, elvándorlásra is lehet számítani, tehát a humánerőforrás hiánya miatt kialakuló ellátási instabilitás mindenképpen növekedni fog.
A „kormányzati bürokrácia” kontra „helyben, gyorsan reagáló önkormányzat” összevetésből sem feltétlen az állam kerül ki győztesen…
A feleségem néhány éve az egyik nagy fővárosi kórház gazdasági igazgatójaként dolgozott, ami ekkor már állami kézben volt, így nem kapott az évi 110 milliárdos önkormányzati forrásból. Egy óriási vihar során a kórház alagsorát elöntötte a víz: egy méter magasságban úsztak a rendelők, műszerek, minden. A fenntartóhoz fordultak gyors segítségért, mire azt mondták, sajnálják, de másoknál még nagyobb probléma van, ezért nem segíthetnek. Ez történik akkor, amikor megszűnik egy közvetlen kapcsolat. Amikor Lehoczky Péter, a szakrendelő főigazgatója rám telefonál, hogy baj van, mi mindenben megpróbálunk segíteni. Amikor azonban egy intézmény fenntartása átkerül egy általános síkra, a válasz is általános lesz.
Ahhoz képest, hogy mekkora a gond az egészségügyben, jó ideje kevés szó esik a fekvőbeteg-ellátásról, többek között azért, mert állami kórházban senki nem beszélhet problémákról. Hogy áll jelenleg a finanszírozás?
Komoly gondokkal küzdenek a kórházak, mintegy 40 osztályt zártak be átmenetileg, szakemberhiány miatt. Szülészetek, fontos ellátási területek állnak le. Különösen fájó, hogy a kiemelt intézménynek számító Szolnoki Megyei Kórházban gyermekkardiológiai műtétek maradnak el, hiányzik az intenzív ellátás, leállt a szülészet.
Az érdi polgármester szerint az is megtörténhet, hogy ugyan a kormány az önkormányzatoknál hagyja a szakrendelők fenntartását, de megvonja az arra fordítandó állami támogatást. Van ennek bármilyen realitása?
Sok minden történt az elmúlt években, amit soha nem tudtunk volna elképzelni. Ha az állam lemond a saját hatáskörbe vonásról, de nem ad a fenntartáshoz forrást, akkor törvénytelenséget követ el. Ha nem akarja közvetlenül finanszírozni a szakrendelőket, akkor ezt az összeget át kell utalnia az önkormányzatoknak. Semmiből semmit lehet csak csinálni.
Nézzük a második ügyet. Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították a Temesvár utca 20. alatti telket annak dacára, hogy a kerület tavaly változtatási tilalmat rendelt el erre is, hogy semmit ne lehessen építeni rajta a túlépítettség veszélye miatt. Ezek szerint a kormányzati akarat felülírja az önkormányzati tilalmat?
Egy kormányhatározat mindent felül tud írni, ezt már tapasztaltuk. Ezen a téren kiszolgáltatottak vagyunk. Tavaly decemberben Lázár János, akkori építési és közlekedési miniszterjelölt azt ígérte, kritikusan fogja megítélni az állami beruházásokat, óvatosabban jár el a minősítésekkel, lakásépítésekre pedig semmiképp nem engedi majd rátenni a nemzetgazdaságilag kiemelt címkét. A kiemelt státusz annyit jelent, hogy a beruházás az önkormányzat építési szabályzatának minden paraméterétől eltérhet, semmilyen engedélyt nem kell kérni, azt építenek, amit akarnak. Azt is tudjuk, hogy a rozsdaövezetté nyilvánítás együtt jár a kiemelt státusszal. A mostani rozsdaövezeti besorolásról szóló levélhez a 35 oldalas építési tervnek csupán hét oldalát mellékelték, amiből annyi derül ki, hogy lakásokat építenének, de semmilyen méretet, adatot nem közöltek. Miért kérdeznek meg róla, ha már eldöntötték? A Fidesz–KDNP minden képviselője hű katonaként ebben az ügyben is tartózkodással szavazott, fittyet hányva arra, mi épül a kerületben.
A harmadik vitás ügy a helyi oktatási intézmények ingatlanainak egyházi tulajdonba vétele volt. A decemberi kormányzati döntés értelmében országszerte több száz, elsősorban egyházi működtetésű iskola, óvoda épülete kerülhet át az önkormányzatoktól az egyházakhoz, ellentételezés nélkül. Utóbbiak négy újbudai intézmény esetében jelentették be igényüket, melyek átadása közel 9 milliárd forintos vagyoncsökkenést jelent a kerületnek. Miért tartja ezt hibás lépésnek?
Hadd kezdjem azzal, hogy az egyházakkal jó kapcsolatot ápolok, tisztelem a munkájukat. Nekünk nem velük van gondunk, hanem a törvényhozással, amely durva hibát ejtett, így ennek folytatása lesz. Az egész onnan indult, hogy volt egy kárpótlási törvény, ami úgy rendelkezett, hogy a korábban az állam által elvett egyházi ingatlanokat vissza kell szolgáltatni. Most a régi törvény módosításával lehetővé tették, hogy olyan ingatlanok kerüljenek az egyházak kezébe, amelyek soha nem voltak egyházi tulajdonban. A magántulajdon védelme azonban az egyik legerősebb jog, így az új törvény szembemegy az Alaptörvény 17. cikkével. Az átadás ilyen formában tehát nem lehetséges. Ettől függetlenül nem akadályoztuk az átvételi folyamatot. A kormánypárti képviselők igencsak meglepődtek, amikor egyhangú szavazással beleegyeztünk, hogy a Grosics iskola fenntartói joga a tankerülettől az egyházhoz kerüljön át, ezt követően az épület is a tulajdonukba fog kerülni. Tehát az egyetlen gond, hogy alaptörvény-ellenes döntéssel van dolgunk, ami az önkormányzat kárára született. Apropó, mikor születik meg az önkormányzatok kártalanításáról szóló törvény?
Jogi útra terelik az ügyet?
Lehet, hogy nem is kell közvetlen lépést tenni. Ha úgy szavaz a testület, hogy nem kívánunk hozzájárulni az intézmények átadásához, azt a bíróságon megtámadhatja az adott egyház. Mivel azonban a törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, a bíró nem tehet mást, minthogy az Alkotmánybíróságtól kér állásfoglalást. Az Alaptörvény felülírhatja a parlamenti döntést.
Török Dániel
