Újbuda folyamatosan épül és fejlődik, így hamarosan négy új utca alakul ki a BudaParton. Az utcák elnevezésénél az a szempont vezérelt minket, hogy emléket állítsunk Újbuda híres asszonyainak, lányainak. Hogy pontosan kiknek, ezt Önök dönthetik el. Kiválasztottunk hat híres nőt, akikre büszkék lehetünk, közülük van lehetőségük négyet választani. A jelöltekről bővebben lejjebb olvashatnak.
Amennyiben szeretne szavazni, nincs más dolga, mint a felsorolt nevek közül kiválasztani azt a négyet, amelyek viselői, az Ön véleménye szerint, leginkább méltók arra, hogy Újbudán utcát nevezzünk el róluk.
A négy szavazatot egyszerre kell leadni, módosításra a későbbiekben nincs lehetőség. A szavazást március 7-én éjfélkor zárjuk, az eredményeket a nemzetközi nőnapon, március 8-án tesszük közzé.
A döntés az Önök kezében van: szavazzanak!
Lakatos Gabriella – a világhíres balerina a Kelenhegyi útról
„Ő volt A balerina” – így emlékezett meg róla Keveházi Gábor balettművész. De nemcsak ő tartotta zseninek a balerinát, sokoldalú tehetségét – a tánc mellett énekelt és színészkedett is – mindenki elismerte.
A munkáscsaládba született kislány négyéves korától szerepelt a rádió meseműsoraiban, hatévesen játszotta el első filmszerepét és tízévesen nyert felvételt az Operaház balettiskolájába. 23 évesen már számos hatalmas szereppel a háta mögött az Opera magántácosa és prímabalerinája volt.
Végigtáncolta szinte az egész világot, világklasszis koreográfusokkal és táncművészekkel dolgozott együtt. Művészi munkásságát 1957-ben, harmincéves korában Kossuth-díjjal, 1966-ban érdemes, 1971-ben kiváló művészi kitüntetéssel ismerték el, 1987-ben a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét vehette át.
Emlékét villája falán, a Kelenhegyi úton emléktábla őrzi.
Böhm Aranka – a doktornő, aki a kerületbe csábította Karinthy Frigyest
Ady Endre múzsája, Karinthy Frigyes felesége, a századforduló modern gondolkodású, intelligens, önálló egzisztenciára törekvő nőképének egyik különleges alakja volt.
A zsidó kereskedőcsaládból származó okos és gyönyörű lány a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem kezdett pszichoanalízissel kapcsolatos tanulmányokba, de első férje kedvéért megszakította tanulmányait. Később, 39 évesen, már Karinthy Frigyes feleségeként szerezte meg orvosi diplomáját és nyitotta meg praxisát.
Férjnél volt, amikor megismerte Karinthyt, de már nem sokáig; a gyors válás után kezdetét vette a Verpeléti úti lakásban az anekdotákból is jól ismert viharos, látványos vitákban és féltékenységi jelenetekben gazdag közös életük. Az író betegsége és műtétje szelídítette meg ezt szenvedélyes kapcsolatot. Férje halálát követően Böhm Arankának egyre nehezebb sors jutott. A II. világháború kitörése után Amerikába menekült, de a fia kedvéért hazatért Magyarországra. Innen deportálták 1944 júniusában Auschwitzba, ahonnan már soha nem tért vissza.
Madzsarné Jászi Alice – a tánctanár, aki a Ménesi úton vetette meg a magyar gyógytorna alapjait
Egyike volt a modern gyógytorna magyarországi megteremtőinek. Veszélyeztetett terhesként, férje javaslatára tornagyakorlatokat végzett, így találkozott először a gyógyító mozgással. Ezután már tudatosan ismerkedett meg a francia zenész, tanár François Delsarte alkalmazott esztétikájával, és Bess Marguerite Mensendieck holland–amerikai orvosnak kifejezetten a női test önmegismerésére, képzésére irányuló rendszerével. A módszert tíz évvel később sajátította el hivatalosan, amikor a norvégiai Loftusban, a Mensendieck-féle női testkultúra-intézetek egyikében megszerezte diplomáját.
A tanultak alapján új mozgásművészeti rendszert is kidolgozott és tanított: iskolája 1912-től 1937-ig működött és nemcsak mozgást, hanem ún. mozdulat-karakterológiát is tanított, vagyis a jellemnek mozdulatokkal történő kifejezését. Együtt dolgozott a munkásművészekkel, előadásaiban az antifasiszta ellenállás mellett foglalt állást.
Magyarországon először a Madzsar Alice Intézetben tanítottak gyógytornát, ő tekinthető a magyarországi gyógytornászképzés megindítójának.
Kosáryné Réz Lola – a konzervatív feminista írónő a Fadrusz utcából, akinek Winettou magyar fordítását is köszönhetjük
Ötévesen írta első versét, testvérei csínytevéséről. Elképesztően termékeny író volt, több mint 100 saját művel és 70-nél is műfordítással büszkélkedhet. Fordított Agatha Christiet, Pearl Buck regényeit, Karl May Winnetouját és az ő fordításában olvashattunk Scarlett O’Hara viharos szerelmeiről az Elfújta a szél című regényben. Regényei korának bestsellerei voltak. Több lapnak volt munkatársa, köztük a Nyugat c. folyóiraté is.
1958 után nemkívánatos lett a magyar irodalmi életben, származása, műveltsége, valláserkölcsi felfogása miatt. Az Írószövetségből is kizárták, és csak pár héttel 1984. december 27-én bekövetkezett halála előtt vették vissza. Ő az édesanyja Kosáry Domokos történésznek, az MTA egykori elnökének.
Nemes Nagy Ágnes, aki a Bartók Béla úton újítottam meg a tárgyias lírát, és akinek Bors nénit köszönhetjük
Fiatalon, első kötetével nyerte el a Baumgarten-díjat, első válogatott kötetét József Attila-díjjal, majd életművét Kossuth-díjjal ismerték el. Mértékadó és meghatározó személyisége a magyar irodalmi életnek. Költészetét a távolságtartás, a látszólagos szenvtelenség, a kimért, hűvös józanság jellemzi. Racionális, tárgyias lírája, hűvös, csillogó intellektusa mögött azonban kimondhatatlan szenvedély parázslik.
Csodálatos gyermekversei közül is kiemelkedik a Bors néni könyve, amelyből nagy sikerű előadás született a Kolibri Színházban. 1997-ben férjével együtt posztumusz megkapta Izrael Állam Jad Vasem kitüntetését, mert a nyilasuralom alatt mentette az üldözötteket.
Égető Mária, a mártír miniszterelnök társa, aki ember maradt a földi pokolban is
A mártír miniszterelnök Nagy Imre özvegye, az 1956-os forradalom hőse. Lelkét, tartását a több évtizedes megpróbáltatások sem törték meg, egész életében szerényen, a háttérbe húzódva segítette férjét, lányát és unokáit.
Édesapja példáját követve lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, és lett a szakszervezeti mozgalom elismert és megbecsült személyisége. A felsőkereskedelmi iskolában folytatott tanulmányokat, majd a helyi munkás fogyasztási szövetkezet tisztviselőjeként dolgozott.
Egy színházi előadás alkalmával ismerkedett meg Nagy Imrével. Megismerkedésük idején Nagy is elismert tagja volt a kaposvári szociáldemokrata pártszervezetnek, később azonban a szociáldemokratáknál jóval radikálisabb programot hirdető, Vági István vezette Magyarországi Szocialista Munkáspárthoz csatlakozott. A politikai üldöztetés éveiben mindvégig kitarott férje mellett, aki mély és igaz szeretetről árulkodó leveleket küldött neki a börtönből.
