Épületstop és energiatakarékosság – Interjú Erhardt Attila alpolgármesterrel

2022-ben nevezték ki társadalmi megbízatású, majd az év végén főállású alpolgármesterré, azóta a településfejlesztésért és a köznevelésért felel. A bankszektorbból érkező, korábban energetikai projekteket vezető Erhardt Attila alpolgármester a vállalati szemlélet előnyeiről és idei terveiről is beszélt lapunknak.

Miért dönt úgy valaki, hogy a versenyszférából a politika világába katapultál?

A pénzügyi világból érkeztem, több magyarországi banknál foglalkoztam nagyvállalati ügyfélkapcsolatokkal. 2017-ben kerültem közelebb a politikához azzal, hogy részt vettem a NOLimpia aláírásgyűjtésben. Hogy miért? Látva az ország sorsának alakulását, úgy éreztem, cselekednem kell, nem nézhetem passzívan a történéseket, hanem alakítójukká kell válnom.

Mire jó a pénzügyi szemlélet az önkormányzati munkában?

Azt gondolom, a pénzügyi látásmód rengeteget ad a munkámhoz, racionális szemmel tekintek a dolgokra, ami néha hiányzik az önkormányzati gondolkodásból. Az pedig, hogy a bankoknál energetikával foglalkoztam, kifejezetten jól jön most, amikor szembesülnünk kell a rezsiválsággal. Szerencsére nem elölről kellett kezdenem a munkát, hiszen kinevezésemig a gazdasági bizottság elnökeként tevékenykedtem, így pontos elképzeléseim voltak arról, mit szeretnék megvalósítani a ciklus második felében. Azt gondolom, 2022 végén a változtatási tilalom bevezetésével megtettük a félidő legfontosabb intézkedését. Ez persze csak a kezdő lépés.

A kormány fokozatosan csökkentette az önkormányzatok mozgásterét az építéshatósági jogkörök terén, a kerület már csak a változtatási tilalommal operálhat. Hogyan folytatható így a túlépítés elleni küzdelem?

Aki Újbudán sétál, szembesülhet az égig érő darukkal, és azzal az intenzív beépítéssel, ami nem kívánatos a kerület számára, például azért, mert a közlekedési, oktatási, egészségügyi infrastruktúra képtelen követni a vele járó népességrobbanást. Tízezrével épülnek az új lakások Újbudán, tehát lépnünk kellett. Olyat tettünk, amire Budapesten még nem volt példa: harmincnál is több telekre, telektömbre vezettünk be változtatási tilalmat annak érdekében, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlan változásokat. A maximum három esztendőre elrendelhető tilalom ideje alatt az ingatlan tulajdonosa nem kezdhet semmilyen építkezésbe, ha még nem rendelkezik jogerős építkezési engedéllyel. Így három évet nyer az önkormányzat, hogy elkészítse az új építési szabályzatot, amelyben csökkenthetjük a beépítés, növelhetjük a zöldfelület mértékét.

Bár az oktatásügyben kevés feladat maradt az önkormányzatoknál, a kerület igyekszik gesztusokat tenni a pedagógusoknak. Miről van szó pontosan?

Újbuda számos pótlékot vezetett be a pedagógusoknak, ezeket tavaly kibővítettük informatikai és rekreációs támogatásokkal, összeállt egy olyan „pedagóguscsomag”, ami igazán versenyképessé tesz minket a kerületek körében. Az óvodapedagógusok között ugyan van némi fluktuáció, de a rendszer kielégítően működik.

Lapzártánkkor fogadja el a 2023-as költségvetést a képviselő-testület. Mit tart a legfontosabb elemnek?

A kiegyensúlyozott 2023-as költségvetésből jelentős összegeket szánunk energetikai fejlesztésekre, hogy takarékoskodni tudjunk a működési költségekkel. Ennek óriási jelentősége van, hiszen a múlt év utolsó három hónapjában több mint tízszeres árat kellett fizetnünk a távfűtésért, ami többszázmilliós kiadásnövekedéssel járt. Ezért ahol csak tudunk, hőszigetelünk és takarékossá alakítjuk a fűtési rendszereket. Sokkal jobb volna persze a helyzet, ha az önkormányzat évekkel korábban, amikor még olcsó volt az energia, elkezdte volna a korszerűsítéseket. A következő fűtési szezonig több apró lépést megvalósítunk. Azokkal kezdjük, ahol a legjobb megtérüléssel számolhatunk, tehát leghamarabb jelentkezik a takarékosság. De nem csupán energetikára költünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek állapotának javítására, jelentős összeggel emeljük a parkokra szánt keretet, takarítógépeket vásárolunk és többet áldozunk a köztisztaságra.

Hiába a kormány által előírt spórolás, az MVM kötbér fizetésére kötelezi azokat az önkormányzatokat, ahol az intézmények nem használták el a leszerződött energiamennyiséget. Jogos ez? Mit lehet ezzel kezdeni?

Az energiakereskedelemben a kötbér közismert dolog, aki nem hatósági áron vásárolt energiát, szembesülhetett vele. Ez arra ösztönzi a vevőt, hogy megfelelően tervezze meg az energiafogyasztását, és csak annyit rendeljen, amennyit el tud használni. Persze van egy toleranciasáv, de azon belül kell maradni. Komoly változás azonban, hogy az MVM egy hónapra szűkítette a korábban az egész fűtési szezonra vonatkozó tervezési időszakot, tehát egy hónapra pontosan meg kell mondani, hogy például mennyi gázt fogunk felhasználni. Elég akár egy rövidebb eltérés a megszokott időjárástól, azt a következő hidegebb hónapban nem tudjuk kompenzálni, és jön a büntetés. Egy teljes fűtési szezon alatt eloszlanak az időjárási kilengések, a havi tervezésben már nem. Ezen a szabályon kellene változtatni, hiszen a meteorológusok is csak két-három napra előre képesek „pontosat” jósolni. Mi miért tudnánk ezt jobban?

Ha a ciklus végén visszatekint 2023-ra, mivel lenne elégedett?

Idén elkezdődik az építési szabályzatok felülvizsgálata a túlépítések megakadályozása érdekében. Arra lennék büszke, ha addigra ezt a munkát befejeznénk, és felmutatnánk egy olyan szabályzatot, amely lehetővé teszi Újbuda élhetőségének megőrzését.

T. D.

A ROVATBÓL