Országszerte, így Újbudán is folytatódtak a múlt héten a pedagógusok megmozdulásai, egyebek között olyan bérért, amiből meg lehet élni – például hogy legyen jelentkező a pályára –, és egy normálisabb oktatási rendszerért. A kormányzat egyelőre szerény ígéretekkel és kirúgásokkal felelt, nem véletlen, hogy Újbuda Önkormányzata is felajánlott 5 millió forintot a tiltakozók megsegítésére.
Szakszervezetének (PSZ) alelnöke úgy véli, hogy a tiltakozások már értek el eredményeket. Korábban egyszeri tízszázalékos emelést ígértek a szakszervezeteknek és némi cafetériajuttatást, ha lemondanak a sztrájkról. A tagság megkérdezése után ezt nem fogadták el, és a szakszervezeti vezető szerint sokkal jobb ajánlat az, amiről most egyeztetnek, vagyis hogy a pedagógusbérek érjék el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Azaz elvben, ha emelkedik a diplomás átlagbér, akkor ezzel együtt nő a tanároké is. Egyelőre ez is csak javaslat, és az is kérdés, hogy egy oktatásban dolgozó diplomás ember miért csak a 80 százalékát éri egy, más értelmiségi munkakört betöltőnek. Gosztonyi szerint ez valóban problémás. A ’90-es években, amikor a közalkalmazotti és köztisztviselői törvényt létrehozták, arról volt szó, hogy az e két szférában munkát vállalók jövedelme azért marad alatta a versenyszférában elérhetőnek, mert cserébe előre kalkulálható jövedelemnövekedéssel járó, biztos életpályamodellre számíthatnak. Csakhogy időközben ez a növekedés és biztonság elenyészett, hiszen mondjuk egy 14 esztendeje pályán lévő oktató ugyanannyit keres, mint egy frissen végzett (már ha egyáltalán akad utóbbi). A szakszervezetek igyekeznek kiállni az oktatást segítő dolgozókért, technikai munkatársakért is. Az ő bérük 2008 óta csak és kizárólag a minimálbér-emeléssel növekedett. A példa kedvéért, egy szakképesítéssel nem rendelkező kisegítő dolgozó nagyjából 160 ezer forintot visz haza. Egy tanár, pályakezdőtől 14 éve a pályán lévőig, körülbelül 207 ezer forintot.
Felvetettük a szakszervezeti vezetőnek, hogy miközben a helyzet ennyire rossz, és persze vannak bátor akciók, a pedagógusok elég nagy hányada még mindig nem áll ki a saját és az oktatás érdekében. Gosztonyi elismerte, hogy sokszor nem elég tudatos munkavállalók az emberek. Sokakra hat a megfélemlítés is, főleg a kistelepüléseken, ahol ez a szerény, de biztos jövedelem is ad egzisztenciát. Ugyanakkor a megmozdulásokhoz egyre többen csatlakoznak. – Igaz, aki pedagógusnak állt, az tanítani szeretne és nem utcai harcossá válni – tette hozzá Gosztonyi Gábor. Ráadásul a Fidesz-rendszer idején elfogadott jogszabályok csupán nagyon korlátozott körben teszik lehetővé a munkabeszüntetést, és ha egy szakszervezet ezen túlterjeszkedik, akkor fel is oszlathatják. Ezzel együtt továbbra sem adják fel, hogy fellépjenek egy korszerűbb oktatásért, új nemzeti alaptantervért, tankönyvszabadságért, a diákok terheinek csökkentéséért, a pedagógusképzés megreformálásáért – hangsúlyozta a PSZ alelnöke.
A teljes interjú a youtube.com/ujbuda csatornán látható.
D. J.
