Újbuda a curling magyar otthona

Aki nem járatos a téli sportokban, annak a curlingről a takarítás ugorhat be. Ám a „felmosófával” jeget sikáló versenyzők látványa megtévesztő, nagyon komoly technikai sportról van szó: a jég sakkjának is nevezett játék stratégiára, kooperációra és ügyességre épül. A hétvégén ért véget a B ligás vegyes páros OB Magyarország egyetlen dedikált curlingcsarnokában, Kamaraerdőn, ahol elmerültünk a gránitkövek, seprűk, slider és grippercipők világában.

A curlingot a skótoktól kapta ajándékba a világ, a szoknyás férfiak már 500 évvel ezelőtt tologatták a méretes gránitköveket a befagyott tavakon. Ma viszont Kanadában sikálnak a legtöbben: az észak-amerikai ország 1,5 millió igazolt curlingjátékossal büszkélkedhet, a legjobbak között pedig ott vannak a svédek és a norvégok is. Hozzájuk képest déli ország vagyunk, de a hazai curlingesek így is egészen a világbajnoki címig jutottak; Magyarország a világ tíz legjobbja között van, és bár az idei pekingi játékokról lecsúsztunk, már elérhető közelségbe került az olimpiai kvalifikáció.

Célbadobás jégen
A játékban két négyfős csapat felváltva csúsztatja köveit egy kijelölt kör felé, az a cél, hogy minél több korongot juttassanak a „házba”. – Olyan ez, mint a sportlövészet, hiszen itt is egy céltáblára célzunk, de elég csak a körbe juttatni a követ, nem kell a közepébe – magyarázza a játékszabályokat Kiss Bálint, a Magyar Curling Szövetség sportigazgatója. A tradicionális curlingben külön játszanak a női és a férfi csapatok; egy játszmában 8-8 követ használnak, minden játékosnak 2-2 köve van. Amikor mind a 16-ot becsúsztatták, megnézik az állást a körben, és amelyik csapaté a legjobb kő, az szerez pontot – annyit, ahány köve jobb helyzetben van, mint az ellenfél legjobbja.
A játék egyik legizgalmasabb része a precíz tervezést és kivitelezést igénylő csúsztatás. És itt jön a képbe a sikálás, szakszóval söprés. A csapattagok speciális szövettel bevont seprűvel dörzsölik a jeget a mozgó kő előtt, ami megolvasztja a felső réteget, módosítva ezzel a kő irányát, és növelve a csúszás hosszát. A sepréssel akár három-négy méterrel is meghosszabbítható a kő útja. Az igazán profik pedig olyan trükkökre is képesek, hogy elbújtatják a kövüket egy másik mögé.

A jég az úr
A curling jege különleges eljárással készül, nem azonos a jégkorongpályáéval. A felső rétegébe desztilláltvíz-buborékokat fagyasztanak, emiatt háromszor-négyszer jobban csúszik, mint a hokijég. Felülete enyhén érdes, pici, domború kiemelkedések vannak rajta, mert a teljesen sima felületen túlságosan tapadna a korong. A dudorok azonban használat közben lelapulnak, ezért az 5. end végén langyos desztillált vizet permeteznek a jégre, hogy újraképződjön az érdes felület. A körülményes eljárással előállított jeget nagy becsben tartják: aki megérinti a kezével, annak azonnali figyelmeztetés jár, a visszaesők pedig szigorúbb szankciókban is részesülnek. A kéz melegétől ugyanis azonnal olvadhat, szennyeződhet a felület, ami módosíthatja a kövek pályáját. A játékban használt 20 kilós kő sem az út széléről származik: az egyedi gránitot a világon csupán két helyen bányásszák, így beszerzése és pótlása is nehézkes.
A különleges sportághoz spéci cipő is dukál, amely egyedi tapadó réteggel, azaz grippel rendelkezik, melyet egy mozdulattal le lehet venni a cipő talpáról, hogy az csúszóssá váljon. A söpréshez tapadó, a dobáshoz csúszó talp kell. Kiss Bálint szerint sokan lassú, kényelmes sportnak tartják a curlinget, de a nyílt napokon és a Válassz Sportot Újbudán! rendezvényeken nagy meglepetés éri az érdeklődőket. A mínusz 4 fokban zajló 2–2,5 órás mérkőzések önmagukban is nagy fizikai terhelést jelentenek, de a versenyzőknek az is kihívás, hogy higgadtan, nyugodtan dobják a követ, mert csak így lehet pontosan célozni. Éppen ezért intervallumedzéseket is végeznek, hogy a pulzusszámuk gyorsan visszaálljon a sikálás után. A sportág emellett az agyat is megmozgatja, hiszen a kövek állásának számtalan lehetősége komoly stratégiai tervezést igényel.

Magyarok a csúcson
Itthon 150-200 igazolt játékost tartanak számon, a szövetség legfontosabb tornái a női és férfi bajnokság, valamint a legizgalmasabbnak tartott vegyes páros. Magyarország az utóbbi szakágban igen előkelő helyet vívott ki a sportágban: a Palancsa Dorottya–Kiss Zsolt páros kétszeres világbajnok, Szekeres Ildikó és Nagy György ezüstérmesek, Nagy Laura pedig nemrég ifjúsági olimpián nyert vegyes párosban aranyat kanadai partnerével. A magyar curlingesek így már az olimpiára hajtanak, ahová csak a top 10 csapat juthat be: a kvalifikációs tornákon rendre az élmezőny közelében, a 10–15. helyen mozognak, így esély lehet a kijutásra.
– Az eredményekhez azonban folyamatos utánpótlásra van szükség – jegyzi meg a sportigazgató, ezért a szövetség nyitást hirdetett a vidéki tömegbázisok felé, Tatabánya és Sátoraljaújhely már a B liga felé menetel. Ehhez azonban infrastruktúrafejlesztésre lenne szükség, mert a kevés vidéki pálya csak nagy vonalakban hasonlít a hivatalos pályákra. Aki pedig csak hobbiként űzné a curlinget, az nyílt napokon kóstolhat bele a sportba, akár egy gyorstalpaló tanfolyamon. A második alkalomtól már jeget is bérelhetnek a kamaraerdei klubban, ahol a kezdők edzését instruktor segíti.

T. D.

A ROVATBÓL

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support