Néhány jó programot, könyvet, koncertet, színházi előadást ajánlunk – kizárólag elfogultan. Olyat, amit mi szeretünk, és bízunk benne, hogy másnak is legalább akkora örömet okoz.
Kísértések világa
A modern világ regényhősei igen gyakran alávaló, jellemtelen figurák. Vagy éppen a kor nyomásával szemben nem elég erősek, és a maguk módján mégiscsak esendők? Mint például Odze György új regényének, a Kísértésnek főhőse, András, aki hivatalnokként, ügyészként nem sokra vinné. De miután némi protekcióval bekerül egy menő ügyvédi irodába, hirtelen ölébe hullik a pénz, és minden, ami ezzel jár – kocsi, lakás, nők. Korunk dolce vitája. Cserébe nem szabad finnyásnak lenni, és a legkínosabb feladatokat is szó nélkül el kell végezni. Az iroda vezetője, Valter igazi gátlástalan alak, aki az ügyfeleit is örömmel kifosztja. A pénzes klienst nem a slamasztikából akarja kihúzni, hanem minél mélyebbre sodorni a bajba, hogy aztán meg lehessen kérni az árát „megmentésének”. De lelkesen közreműködik ismerősei jogászi alaposságú megkopasztásában is, ha éppen ebben lát üzletet. András persze őrlődik, mert egyrészt tetszik neki, hogy menő lett, másrészt többször kerül olyan helyzetbe, hogy tudja, nem azt kellene tennie, amit korunk dörzsölt hőse diktál neki. Amikor gyermekkori szerelmének az apja kerül bajba – amúgy ő is elég ellenszenves –, akkor elárulja főnökét, bár lehet, hogy morálisan ez a helyes. S egyúttal megcsalja a feleségét is – van ilyen.
De nem ügyvédregény ez – az ügyvéd talán afféle metafora, a kor romlottságát gátlástalanul kihasználó szereplő. A politikusok sem sokkal jobbak, igaz, akad egy becsületes polgármester, akit meg is gyilkolnak – és még ott van a családi szál. Az apa, a Kádár-korszak menő professzora, aki nem érti meg gyerekeit, és ezt nem is akarja; az elvágyódó anya, a menthetetlen húg, akivel senki nem törődik igazán. És persze a feleség, aki mindig tudja, mi a helyes – ott is hagyja főhősünket. Komor történet valóban, mégis könnyű olvasni. Odze pontos stílusa, világos történetvezetése kellemes pillanatokat szerez, a sötét világ leírása mellett.
(Odze György: Kísértés, Pesti Kalligram, 2024.)
Emberevés dallal, tánccal
A Rémségek kicsiny boltja negyven év után került újra vissza a Pesti Színház színpadára. Műfaji megjelölése: horrorparódia musicalváltozatban. Amikor a körülöttünk lévő világ éppen elég ijesztő, jó kiröhögni az emberevő virágot, amelyet „atyja” nevel fel, majd eteti emberhússal, hogy aztán őt is bezabálja a kezdetben kicsiny és ártatlan növény. A mondanivaló annyira nyilvánvaló és egyértelmű, hogy Novák Eszter rendező meg sem próbálja hangsúlyozni. Komédiát, paródiát rendez remek színészekkel, zenével, énekkel, tánccal. Aztán akit érdekel a „tanulság”, az gondolkozzon rajta a ruhatár felé igyekezve. Pedig párkapcsolati erőszaktól kezdve pénzéhes kapitalistákig sok minden szerepel a darabban. És szólhatna morális kérdésekről is, hogy bántalmazott szerelmünket megvédhetjük-e emberölés által és a többi. De miután ez paródia, és az ijesztgetés is vicces, könnyedén túljutunk ezeken a kérdéseken egy-egy kedélyes dallal, tánccal. A legjobb pillanatok pedig azok, amikor Radnai Csilla énekel, szinte mindegy is, hogy mit – szerencsére sok ilyen jelenet van –, mert azt valami egész csodálatosan teszi. Kár, hogy az emberevő növényeknek nincs fülük.
(Howard Ashman–Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja. Fordította: Varró Dániel; rendezte: Novák Eszter.)
Dési János
