Gyerekként azon gondolkodott, hogyan lehetne megállítani a háborút. Most közérthető költségvetést szeretne a kerületnek, és fjordokat akar telepíteni Várady Zoltán, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt úgy hirdeti magát a honlapján, mint az egyetlen értelmes választás. Miért gondoljátok így?
Szerintem az emberek azért választanak, mert azt remélik, valami változás fog jönni a politikában, és ez eddig nem nagyon történt meg. Azért gondoljuk, hogy értelmesek vagyunk, mert mi sem hiszünk abban, hogy egy választás igazi változást tud hozni az országban. Abban hiszünk, hogy az aktív, cselekvő állampolgárok tudnak saját maguk által kezdeményezve hatékonyabbak lenni, akár a környezetükben, akár a társasházukban. Ha ez elindul, akkor indul egy olyan szemléletbeli változás, ami tulajdonképpen az országot jobbítani tudja. Ebben hiszünk, ezért vagyunk értelmesek.
Hogyan lehet rávenni az embereket arra, hogy a képviseleti demokrácia helyett egyszer csak kezdjenek el kiállnia saját jogaikért, és cselekedjenek?
Az a jó, hogy ez már elkezdődött. Most voltam az Adaptérben a LÉGY/OTT rendezvényen, ahol a helyi társasházi kezdeményezéseket mutatták be. Több ilyen is volt; utcai szerenádkoncertek, kertek közötti együttműködés, vagy hogy a közös képviselő helyett maguk oldják meg a házuk ügyeit-bajait. Már egy-egy ilyet meghallgatni is nagyon inspiráló, de hét-nyolc ilyet egymás után végignézni nagyszerű érzés. Abban erősített meg, hogy ez magától is működik, és csak katalizálni kell a folyamatot.
Mikor és miért kezdett el érdekelni a közélet?
Szerintem voltam nyolc-kilenc éves, és akkor egyáltalán nem tudtam megérteni, hogy az emberek miért háborúznak, mert az rossz, emberek halnak meg. Úgy képzeltem, ha felnövök, akkor majd egy ügyes nindzsa leszek, bemászom a fegyverraktárba, és szétszerelem a bombákat. Ez volt a csírája a társadalmi indíttatásaimnak. Később, amikor Budapestre jöttem a ’90-es évek közepén, kezdtem belecsöppenni az egyébként igen pezsgő, éppen induló civil szféra életébe. Akkor, tiniként még az anarchista gondolatok fogtak meg, de később nagyon sok zöld szervezettel kezdtem együttműködni.
Személyes érdeklődés miatt fordultál a zöld szervezetek felé, vagy egyszerűen ezekből volt több?
Volt egy erős zöld meggyőződés is benne, hogy meg kell menteni a Földet, ami azóta is kitart persze.
Aztán egyszer csak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt lett az életed fontos része. Miben volt ez más, mint a korábbi civil aktivitásod?
Amiben nekem igazán imponált, hogy ötvözte a társadalmi aktivizmust, ugyanakkor volt benne valami szép, művészeti, dadaista. Azt láttam, hogy a street artot meg a politikát össze lehet hozni egymással, és ez nagyon megfogott.
Feltették a választások előtt neked a kérdést, hogy mivel szeretnél foglalkozni a XI. kerületben, és hoztál egy csomó külföldi, illetve más kerületekből való példát. De mi az, ami itt annyira példamutató, hogy ha egy másik kerületben tennék fel a kérdést, akkor azt mondanád, hogy van Újbudán ez a dolog, és ezt akarom itt is meghonosítani?
A Bartók-negyed, ahogy van, a kocsmák, a szomszédok értesítése. Látom, akármikor van rendezvény, minden kapualjban ki van ragasztva, hogy ott mi fog történni, ez szerintem rendkívül előremutató. Ezen kívül még sok minden: az új gyermekrendelő, a Beton helyett zöld! program. Összességében nagyon sok olyan dologban lépett előre Újbuda, amit példaértékűnek tartok.
Mi az, amin még szeretnél tökéletesíteni?
Például a lakhatás megoldása. Ez nem megy egyik napról a másikra, ehhez rengeteg forrásra van szükség. Nagyon régi probléma és nagyon nagy probléma, de úgy gondoljuk, foglalkozni kell vele. Persze vannak apróbb taktikai dolgok, amelyeket tényleg külföldön láttam: a közterületeken kis bútorokkal vagy növényekkel olyan tereket lehetne kialakítani, ahol az emberek fogyasztási kényszer nélkül ücsöröghetnek és lézenghetnek. A lézengés számunkra roppant fontos, így az emberek tudják élvezni a külteret, a közteret.
Láttál olyan gondot Újbudán, ami kifejezetten erre a kerületre jellemző?
Szerintem semelyik kerületben nem épül ennyi új lakópark, mint amennyi most a Duna mellett, sorjában talán vagy nyolc vagy tíz beruházó épít. Az önkormányzat ezzel nem tud sok mindent kezdeni, mert ezek nem önkormányzati területek, infrastruktúra viszont alig épül hozzájuk. Óvoda, iskola, rendelő, esetleg kötöttpályás tömegközlekedés – mind-mind megoldatlan, és mindre igény lesz. Komoly kérdés, hogy ezt ki tudja majd megoldani.
Gondolkoztok-e már konkrét ügyben, amivel elő szeretnétek állni?
Amivel már elkezdtünk foglalkozni, az a közérthető költségvetés. Ilyen már pár éve volt Újbudának, de utána technikai problémák miatt leálltak vele. Ezt most újraindítjuk, és legyártunk egy szép grafikonos, áttekinthető, közérthető költségvetést. Az egyik fontos választási ígéretem szerint fjordok telepítésére is szeretnék tenni majd javaslatot, hiszen a kerület fő jellemzője, hogy van kerülete. Ha a Duna-part mellett fraktálszerűen fjordokat telepítünk, akkor ez a kerület gyakorlatilag végtelenre növelhető, ami szerintem nagyban segítené Újbuda elsőbbségét az országban.