Újbudán új városnegyedek épülnek, korábbiak alakulnak át, ami tovagyűrűző kihívások elé állítja az önkormányzatot. Hogyan lehet a gyökeres változások mellett megteremteni az állandóságot, gondoskodni az idősekről, fogadni az új lakókat, kialakítani a humán infrastruktúrát? Bakai-Nagy Zitával, Újbuda általános polgármester-helyettesével, szociális területéért, idősügyi ellátásáért, az esélyegyenlőségért, a környezetvédelemért és sportért felelős alpolgármesterével beszélgettünk.
• Mi jellemzi a kerület korfáját?
Tavaly elmaradt a népszámlálás, így a legfrissebb adataink ugyan hiányoznak, de látható, hogy föl kell készülnünk az Európára is jellemző trendre, mégpedig arra, hogy
2025-2030-ra Újbuda lakosságának harminc százalékát a hatvanon felüli korosztály fogja kitenni. Az idősek szerencsére egyre hosszabb ideig élnek, és jól érzik magukat itt, e kevéssé zajos környezetben. Az újonnan épülő társasházakba, lakóparkokba általában a fiatalabb családok költöznek, ilyenformán a kerület fiatalodik, de a trend adott: Európában, így Újbudán is nő az idősek száma.
• Mit jelent ez az idősellátásban?
László Imre polgármester maga is orvos, szociális szakembereink nyitottak a változásra, így szeretnénk az egészségügy és a szociális terület kapcsolatát szorosabbá tenni. Itt van a Szent Imre Kórház, a szakrendelőnk, a szociális szféra részeként az Idősek Háza, az Újbudai Szociális Szolgálat, az Újbudai Humán Szolgáltató Központ, az alapszolgáltatások részeként pedig a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása. Egy adott korosztálynak és rétegnek a segítséget a segély biztosítja, ugyanakkor szeretnénk az aktív időskort is minél tovább kitolni. A 60+ Program keretében havonta körülbelül háromszáz programot szervezünk, például nyelvtanulást, alap és haladó számítógépes tanfolyamot, színházjáró programot, túrázást, jógát, rejtvényfejtő klubot, versenyeket. A Válassz sportot Újbudán 60 felett! keretében pedig lehet futni, úszni, sakkozni, pingpongozni, teniszezni.
• A járvány megváltoztatta az idősellátást?
Időszakosan szüneteltetni kellett ezeket a programokat, néhányat még nem is tudtunk elindítani. Nagyon lassan, különösen a zárt térben tartott csoportos programjainkra csak nagyon nehezen jönnek vissza az idősek, három, akár négy oltás ellenére is félnek közösségbe menni. Az Újbudai Szociális Szolgálat felügyelete alatt call center központot hoztunk létre, ahol szociális munkások, szakemberek, lelkipásztor és egy norvég projekt keretében képzett szenior önkéntesek nyújtottak telefonos segítséget. Folyamatosan bővítenünk kellett a telefonvonalakat, emellett jelentkezhettek nálunk bevásárlásra, házi segítségnyújtásra is. Sajnos a trend nálunk is jelentkezett: fölerősödött a családon belüli erőszak, amely a működő jelzőrendszeren keresztül jelent meg a rendszerben, akár a rendőrségnél, a humán szolgáltatónál, a családsegítőknél.
• Orosz Anna alpolgármester azt mondta, a Gellért-hegyet szeretnék megőrizni a futóknak. Milyen más tömeg- és szabadidősport lehetőség van a kerületben?
Az Újbudán működő egyesületek szinte majdnem minden szakágat lefednek. Az önkormányzati tulajdonú Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft. felelős a sportlétesítményeink üzemeltetéséért. Kosárlabda csarnokunkban edz és versenyez például a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC), a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) és a MAFC kosárlabda akadémia is. A Sport11 központunkban adott a kosárlabda, a foci, a tenisz, s a Barca Academy Hungary is itt edz. Most adtunk át egy biciklis pumpa pályát a Superior Mountain Bike Egyesülettel együttműködve, valamint a Nyéki Imre Uszodát is használhatják a lakók. Rengeteg futókörünk, szabadtéri fitneszparkunk van, például a Bikás parkban, Gazdagréten vagy a Feneketlen-tó környékén. Összességében a legkisebb kortól egészen az idős korig mindenki megtalálja magának azt a sportágat, ami neki és erőnlétének is megfelel.
• Nemrég jelentette be a főváros, hogy eláll a Gellért-hegyi sikló és az autóbusz-parkoló megépítésére vonatkozó szerződéstől. Az önkormányzatnak van terve a Citadella alakítására?
Ehhez nincsenek anyagi forrásaink, állami, fővárosi és az első kerülettel való összefogással lehetne bármit is megvalósítani. A Citadellát a kirándulóknak, a turistáknak, a gyerekeknek, a futóknak, a nordic walking sportolóknak kellene megőrizni – és egyben kitiltani onnan a pöfögő turistabuszokat.
• A kerület több mint ötven százalékát teszi ki a zöld terület. Sas-hegy, Rupp-hegy, Gellért-hegy, Duna parti vízsáv…
És a Kamaraerdő, a keserűvíztelepeink szintén védett területek. A Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal kötöttünk együttműködési megállapodást, mi az anyagi lehetőségeinket ajánljuk föl, ők pedig a szakembergárdájukat. Emellett összehangoljuk szemléletformáló programjainkat is: közös szemétszedés, faültetés, a gyerekeknek előadást tartanak, madáretetőt építenek és telepítenek. A gyerekeken keresztül érjük el a felnőtteket is. Szorgalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést, a komposztálást, a balkonkerteket, a közösségi házainknál a használt elem és a sütőolaj gyűjtésére is adott a lehetőség. Az esélyegyenlőségi programunk jegyében például augusztus 20-án a kerekesszékesek fölmehetnek a Sas-hegyre, és onnan tudják nézni a tűzijátékot.
• Az agglomerációból, Érdről, Diósdról, Etyekről érkezők megterhelik a közlekedést. Sokan araszolnak péntek délután a Bocskai úti forgalomban, vagy az M1-es és az M7-es, illetve az M6-os bevezetőjében igyekeznek haza minden nap.
Az agglomerációból érkezők még nem is annyira az intézményrendszerünket, mint inkább a közlekedést terhelik meg azzal, hogy nem a fő utakon jönnek, hanem keresik az elkerülő kis utakat, és a lakó-pihenő övezeteken keresztül haladnak. Mivel nagyon kevés terület fizetős, leteszik az autót, majd a négyes metróval, busszal, villamossal mennek tovább. A kelenföldi P+R parkoló már reggel fél nyolckor tele van. Éppen ezért a másik oldalon, Gazdagréten rakják le az autóikat, indulnak tovább a belvárosba, és így a lakók nem tudnak sehol sem parkolni.
• Korábbi interjújában említette a következő számokat: a kerület évente 543 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami Magyarország kibocsátásának 1,3 százaléka, de a kerületben csupán 491 tonna szén-dioxid elnyelésére alkalmas zöldfelület van, ami a kibocsátás 0,1 százaléka sincs. Hogyan tud így a zöld szellem és a klímastratégia megvalósulni, miközben új városnegyedek, a Mol székháza – az első felhőkarcoló –, az új pláza mind megterhelik a környezetet?
Mi azt vállaltuk, hogy százalékokban csökkentjük a kibocsátásunkat, de az átalakulások rendkívül megnehezítik a céljainkat. Egy légszennyezettség-mérő állomás van jelenleg a Kosztolányi Dezső téren. Legalább még egyre szükségünk lenne, hogy a téli, ködös időszakokban is jobban követhessük az értékek alakulását. Bár Újbudán többségében távfűtés van, azért mégis csak összeadódnak a tényezők, nem elfeledve, hogy a kiemelt halálokok mögött ott áll a légszennyezettség is. Ezen csak fővárosi és országos szintű összefogással lehetne hathatósan javítani. A mi lehetőségünk, hogy csökkentsük az autós közlekedést, népszerűsítsük a tömegközlekedést, de már az is sokat segítene, ha az M0-s körgyűrűje teljesen körbe érne. Az új városnegyedekben, a Mol-torony környékén, a Szerémi út mellett és a Duna közötti területeken, a tömegközlekedés villamosvonal hiányában – a Szerémi úton rövid távolságon közlekedő 1-es villamost kivéve – csak buszra korlátozódik. Remélhetőleg meg fog épülni a Műegyetem rakparton egészen a Mol-székházig a budai fonódó villamoshálózat újabb része. Megnehezíti törekvéseinket, hogy az előző városvezetés számolatlanul adta ki az építési engedélyeket a befektetőknek, anélkül hogy ezek településrendezési szerződés keretében vállalták volna a humán infrastruktúra fejlesztését. Az építésügyi hatósági feladatot a kormány 2020 márciusától elvette tőlünk, és a kormányhivatalhoz delegálta, vagyis átállt az ingatlanbefektetők oldalára az önkormányzatokkal szemben. Emiatt és a haszon maximalizálása érdekében az épületek egymás hegyén-hátán, sűrűn és közel épülhetnek egymáshoz, minimális zöldfelületi mutatókkal, és sok esetben semmilyen humáninfrastruktúra-fejlesztést nem terveznek. Mi pedig a már kiadott engedélyek ismeretében próbálunk tárgyalni a befektetővel, hogy mégis járuljon hozzá például bölcsőde, óvodai csoportszoba, háziorvosi rendelő építésével a kerület fejlődéséhez.
• Utólag lehet ezt bármilyen formában korrigálni?
Nem, vagy nagyon nehezen. Saját területén csak az ingatlanbefektető tud bármit is csinálni. Amióta átvettük a városvezetést, azóta folyamatosan településrendezési szerződést kötünk azokkal az ingatlanbefektetőkkel, akikkel még tudunk. Egyébként hajlandók is rá, mert nekik is fontos, hogy jobban értékesíteni tudják az ingatlanjaikat.
• A településrendezési szerződés milyen szempontokat foglal magába?
A befektetők nem tőlünk vásárolják, hanem általában egymás között adják-veszik a telkeket. Ha egy ingatlanbefektető megkeres bennünket azzal, hogy egy 600 lakásos társasházat építene, akkor azt kérjük, hogy gondolkodjon inkább kevesebb lakásszámú ház építésében, amely nem annyira terheli a környezetet, sajnos sok olyan területünk van, ahol nem elég jó sem a tömegközlekedés, sem a humán infrastruktúra. A településrendezési szerződésben vállalhatja, hogy hozzájárul egy játszótér létrehozásához vagy orvosi rendelőt, óvodát, bölcsődét épít a saját telkén belül az épület aljában. Jó esetben ezt átadja önkormányzati üzemeltetésbe, de már a magánüzemeltetés is előrelépés a semmihez képest. További kérdés feléjük, hogy tud-e esetlegesen felajánlani nekünk lakást kedvezményes bérleti díjért, amit mi például kiadhatunk a közalkalmazottaknak – ugyanis a szociális bérlakás állományunk nagyon alacsony, mindössze 1322 lakás. És azt se felejtsük el, hogy egy lakáshoz már két-három autó is tartozhat, ezek is terhelik az utcáinkat, ha nem épül megfelelő számú parkoló.
• Hogyan lehet elérni, hogy egy lakáshoz kötelező legyen parkolót eladni és megvenni?
Ez az ingatlan eladóján múlik, törekednie kell arra, hogy a lakásokhoz megvásárolják a megépített parkolóhelyet. Ezt nem szívesen vállalják el, hiszen egy parkolóhelyért 6-10 milliót is elkérhetnek az 1-1,2 millió forint négyzetméteráras új építésű lakások mellé, és az új lakás tulajdonosai szívesebben parkolnak az ingyenes utcán, mint hogy megvegyék a helyet.
• Mekkora hajlandóság mutatkozik az új szemléletre?
Természetesen mindenki a saját hasznát nézi, követi a régi beidegződéseket, de van fogadókészség, mert látják, hogy megtérül, ha ezeket a szempontokat figyelembe veszik. Sajnos vannak olyan ingatlanbefektetők, akik próbálják kihasználni a rozsdaövezeti besorolás kiskapuját, hogy utána kiemelt kormányzati beruházási státuszt kérjenek. Ez esetben nekünk semmilyen lehetőségünk nincs.
• Hány új beköltözővel számolnak, ha átadnak minden épülő lakóparkot?
Harminckét lakóparképítési engedélyt adtak ki az utóbbi években, körülbelül egy Szekszárd városnyi lakosság, vagyis 28-30 ezer új beköltöző lehetséges. Sokan befektetési céllal veszik ezeket a lakásokat, a bérlők pedig nem jelentkeznek be hivatalosan a lakcímnyilvántartóban, csak megjelennek a rendszerünkben, hogy ellátást szeretnének. Előtte nekünk erre nem volt időnk felkészülni, az előző vezetés pedig semmilyen előkészületet nem tett.
• Mikor lesz érezhető a humán infrastruktúra hiánya?
Már most is az. A BudaPart városnegyedbe már vannak beköltözők, jelentkeztek, hogy a gyerekeket beiratnák óvodába, de nem tudják, hova kell. Ahogy átadják a lakásokat, úgy fognak egyre inkább túlterhelődni a bölcsődéink, az óvodáink és a háziorvosok is. S míg ezeken az új területeken nem tudják felvenni a körzetes gyerekeket, addig vannak olyan területek, ahonnan már kirepültek a fiatalok, maradt az idősebb korosztály, az ott lévő bölcsődének, óvodának kisebb a kihasználtsága. Átrendeződések zajlanak. Régebben a lakótelepek építésénél egységként kezelték a lakásokat és a hozzájuk tartozó humán infrastruktúrát. Gazdagrét építésénél például a ‘80-as években teljes rendszert alakítottak ki, hogy a beköltöző fiataloknak legyen orvosi rendelőjük, bölcsődéjük, óvodájuk és iskolákat is építettek. Ma viszont Madárhegy egy újonnan fejlődő rész, ahol nincs élelmiszerbolt, át kell menni a szomszédos Gazdagrétre. Az önkormányzatnak egyáltalán nincs lehetősége befolyásolni a kereslet-kínálat folyamatait, boltot üzemeltetni sem tudunk, és azt sem mondhatjuk egyes befektetőknek, hogy gyertek ide boltot üzemeltetni.
• A régi lakók hogyan fogadják az átalakulásokat?
A folyamatos építkezések következtében eltűnnek a korábbi zöldfelületek, ha valaki elkezd építkezni a saját telkén, abba nincs közvetlen beleszólásunk. Ezért is próbálunk úgy módosítani az építési szabályzatunkon, hogy minél alacsonyabb, nagyobb zöldfelület, illetve energiahatékonysági szempontból minél jobb épületek épüljenek. Extrém példa, de előfordult, hogy a lakók, civilek kérik, hogy sajátítsunk ki egy területet. Csakhogy erre nincs lehetőségünk, mert annak több százmilliós, milliárdos kompenzációs következménye van. Az önkormányzatnak nincs hatása és befolyása a piaci adásvételre. Helyi építési szabályzat van, amelyet a befektetőknek be kell tartaniuk. Ez rögzíti például azt, hogy egy adott területen mit és hány méter magas épületet lehet építeni, minimum mekkora zöldfelületet kell biztosítani, mennyi parkolóval. Egy építési engedéllyel rendelkező épületnél, ha utólagosan módosítanánk az építési szabályzaton és visszavennénk a beépítési mutatókat, akkor a befektető kártérítési igénnyel léphetne fel irányunkba.
• Az önkormányzati elvonások után egy új kormánytól milyen segítségre lenne szüksége a kerületnek?
Összességében körülbelü tízmilliárd forinttól estünk el. Jó lenne, ha visszakerülne hozzánk az építési engedélyek kiadása, hogy egységben kezelhessük a várostervezési és városépítészeti lehetőségeket. A tömegközlekedés fejlesztéséhez is hozzá kellene járulni, a budai fonódó villamos vonalát akár egészen az albertfalvi kitérőig tovább kellene vinni a déli irányba, Budapest határánál P+R parkoló kiépítésével. És ha már környezetvédelem és energiahatékonyság: a kerületben nagyon sok panel van, ezek nagy része még nincs szigetelve. Folytatni kell a panelfelújítási programot.
• Ez milyen állapotban van most?
Egyáltalán nincs. Van az önkormányzatnak társasház-felújítási pályázata, de ez csak minimális összeg a teljes felújítás árához képest. Évente ez lehet 70–105 millió forintos felújítási alap. Társasházanként a néhány százezertől az egy-kétmillió forintos hozzájárulásig nem sok, de kiegészíti a már összegyűjtött és erre fordítandó közös költségrészt. Jó lenne akár PPP-s üzleti formában, állami, önkormányzati és saját erő összefogásában elősegíteni a panelek szigetelését.
Tóth Bea
(A Jelen hetilap 2022. március 3-ai számában megjelent interjú szerkesztett változata)
