Digitális rovarcsapda, vízhálózati repedéseket feltérképező robot – idén is változatos ötletekkel lepték meg az egyetemisták Újbuda Hallgatói Startup Pályázatának zsűrijét. A legjobb négy csapat egy-egy millió forint támogatással és egy évig tartó mentorálással vághat bele vállalkozásába.
Újbuda hetedik éve meghirdetett startup pályázatán a budapesti felsőoktatási intézmények 35 év alatti hallgatói indulhattak egyénileg vagy maximum ötfős csoportokban; az elbírálásnál előnyt jelentett, ha a vállalkozás a XI. kerületben jön létre, vagy itt fog működni. Idén 24 csapat jelentkezett, egyesek már a gyakorlatban bevetett fejlesztéseket is bemutattak. A pályázatok leginkább mérnöki, informatikai fejlesztésekre épültek, a legnépszerűbb terület a környezetvédelem, az újrahasznosítás és az egészségügy volt.
A Polgármesteri Hivatalban rendezett döntőbe hét csapat jutott be, és prezentációban ismertették találmányukat az egyetemek és tőkebefektetési cégek képviselőiből álló zsűri előtt. – A korosztályra jellemző alkotókedv új irányokat adhat a világnak, amire ma óriási szükség van – mondta köszöntőjében László Imre polgármester. Orosz Anna alpolgármester azt hangsúlyozta, rendkívül fontos a fiatalokat innovatív gondolkodásra ösztönözni, hiszen ők rendelkeznek a legtöbb kreatív energiával, ami 10-20 évnyi munkában eltöltött idő után már gyakran háttérbe szorul. – Jó látni, hogy sok ötlet már a megvalósítás útjára lépett – tette hozzá.
– Nem túl lendületesen, de nő a fiatalok érdeklődése a vállalkozások iránt, amit elsősorban az befolyásol, milyen piaci sikereket látnak maguk körül. Ha azt látják, hogy a siker a kitartástól, tehetségtől függ, akkor ez vonzani fogja őket – jelentette ki lapunknak a pályáztatás lebonyolítását végző Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület elnöke. Moll János úgy véli, a mai fiatalság nem okosabb a korábbi generációknál, kibontakozásukat viszont nagyban segíti a nyitott világ. – Néhány évtizede a környező országok ötletei épültek egymásra, ma az internetnek és a globalizációnak köszönhetően egy magyar fiatal egy új-zélandi ötletre is rátalálhat a szobájából, és átültetheti azt hazai környezetbe. Ezért olyan fontos a nyelvtudás és a szabad internet – tette hozzá Moll János.
Az első négy helyen az Entremo, a Hydrobot, a Refilamer, illetve a Smapp Lab csapat végzett, elnyerve az 1-1 millió forint támogatást és az egy éven át tartó szakmai mentorálást.
T. D.
| Entremo A BME-s diákok által fejlesztett betegmonitorozó rendszer a kórházi személyzet tehermentesítését szolgálja. A rendszer egy okoskarkötőre épül, amely a kórházi ápoltak, idősek vagy sürgősségi ellátást igénylők csuklóján pulzust, oxigénszaturációt és testhőmérsékletet mér. Az adatokat a karkötő elküldi egy számítógépre, de más jelzőrendszerekkel ellentétben nem riaszt: a monitort figyelő szakápoló dönti el, milyen érték esetén avatkozzanak be. A rendszer az elesést is képes detektálni, valamint automatizálja az adminisztrációt. Hydrobot A Budapest vízhálózatát alkotó csőrendszer apró repedésein évente 23 millió köbméter ivóvíz folyik el, ami megegyezik 640 ezer ember éves vízfogyasztásával. Erre jelenthet megoldást a BME egy éve együtt dolgozó mérnök-informatikus csapata által fejlesztett Hydrobot. A pici robot képes végigjárni a csőhálózatot, videofelvételeket készíteni róla, majd az adatok elemzése után megállapítani a hibák pontos helyét. Ez alapján a szakemberek kijavíthatják a rendellenességeket. A Hydrobotot már használják vízszolgáltató cégek. Refilamer A BME gépészmérnök és az SZTE villamosmérnök hallgatói a 3D-s nyomtatáshoz használatos alapanyag, a filament környezetbarát és takarékos előállítására találtak megoldást. (Egy átlagos amatőr felhasználó évi 250 ezer forintot költ filamentre.) Refilamer nevű találmányuk PET-palackból állítja elő a nyomtatáshoz szükséges műanyag csíkot, ami tizedére csökkenti az alapanyagköltséget. A berendezés otthon is használható, és nem termel mérges gőzöket, mert nem égeti a műanyagot, csupán hőformázza. A készülék 150 euróból előállítható, az alkatrészcsere érdekében a diákok már dolgoznak moduláris átalakításán. Smapp Lab A rovarok elleni védekezést szolgálja az ELTE, a BME és a BCE hallgatóinak találmánya, egy digitális rovarcsapda-hálózat. Ez abban segíti a gazdákat, hogy a megfelelő időben a megfelelő mennyiségű, illetve típusú szert vessék be a kártevőkkel szemben, így elkerülhető az egész éves erős vegyszerhasználat. A csapda befogja a kukorica két legnagyobb ellenségét, a gyapottok-bagolylepkét és a kukoricamolyt, egy kamera pedig felvételeket készít a berepülő rovarokról. Ezeket képfelismerő rendszerrel elemzik, így grafikonon lehet figyelemmel kísérni a rajzást. A klímaváltozás miatt a rovarok életciklusa is változik, ami kiszámíthatatlanná teszi a károkozást – a Smapp Lab ezt a problémát is képes kiküszöbölni. A csapat vállalkozása tavaly zárta első piaci évét, már közel 200 csapdájukat használták ukrán, román, bolgár és magyar gazdák. |
