Telt ház előtt zajlott a Göncz Árpád születésének századik évfordulója alkalmából szervezett, Kedélyesen Göncz Árpádról című beszélgetés.
A március 3-i rendezvényt László Imre, Újbuda polgármestere nyitotta meg a TEMI Fővárosi Művelődési Házban. – Göncz Árpád számára mindig az ember volt a legfontosabb – mondta a polgármester, aki egy személyes emlékét is felelevenítette. Kórházi főigazgatóként és praktizáló orvosként tapasztalta meg, hogy Göncz Árpád szerint az elnök van az emberekért és nem fordítva. Nem engedte ugyanis, hogy a kórházba érkezése miatt az orvosi vizitet félbehagyják. Barabás Richárd alpolgármester „mindenki Árpi bácsijáról” beszélt. Szerinte ő volt az a politikus, akinek mindig volt egy kedves, tiszteletteljes szava, bárkivel találkozott. A köszöntő szavak után a meghívottak elevenítették fel Magyarország köztársasági elnökével megélt közös élményeiket. Többek között Farkasházy Tivadar humorista, újságíró; Kövesdi Péter, a Göncz Árpádról szóló dokumentumfilm riportere; Kuncze Gábor volt belügyminiszter mesélt érdekes és mulatságos történeteket. Az estet moderáló újságíró, Dési János – aki könyvet is írt az elnökről – kiemelte: csábító ugyan Göncz Árpádról kedélyesen beszélgetni és csak a sztorikat felidézni, de hozzá kell tenni, hogy olyan politikus és író volt, akinek a világról alkotott nézeteit is érdemes mindenkinek magáévá tenni. Koncz Zsuzsa előadóművész üzenetét videón közvetítették. Az est záróakkordjaként Hrutka Róbert zenész játszotta el a Ha én rózsa volnék című dalt.
| Kuncze Gábor Göncz Árpád a demokrácia jelképévé vált. Mindeközben olyan ember maradt, aki nem átallotta a Tabánban egy Lokomotív-koncerten a zakóját a fűre dobni és ráülni. Volt segédmunkás, műfordító, politikai elítélt. Később olyan köztársasági elnökként dolgozott az emberekért, aki egyik nap az angol királynő mellett ül egy hintóban, a következőn pedig Szabolcs megyében egy roma kisfiút ölel magához. A fóti gyermekotthonban tett látogatásakor a felnőtteket kiküldte az osztályteremből. A diákok maradtak. Az óra elteltével mindössze ennyit válaszolt a kérdésünkre: „Mi történt volna? Beszélgettünk.” Kövesdi Péter Göncz Árpád mindig áthágta a protokollt. Külföldi látogatásai során rendre kezet fogott a vendéglátó szálloda szakácsaival, pincéreivel, takarítónőivel. Mongóliában viszont az udvariasság jegyében megkóstolta a nemzeti ételnek számító birkaszemet, ettől olyan rosszul lett, hogy a másnapra a kínai Nagy Falra tervezett sétáját le kellett mondani. A lépést azzal indokolta, hogy nem szeretné lehányni a Nagy Falat. Farkasházy Tivadar Őt mindenhol mindenki szívesen fogadta, természetesen viselkedett, bárkivel találkozott – Erzsébet királynő, Václav Havel, Nelson Mandela, Bill Clinton. Göncz Árpád nem kedvelte az unalmas protokolláris eseményeket. Egy csaknem százfős ENSZ-találkozón a magyar köztársasági elnök a börtönéveiről szóló történettel szórakoztatta közvetlen asztaltársait. Hamar kiderült, hogy közelében mindegyik magas rangú politikus volt elítélt vagy fogvatartott. Ezek után Árpi bácsi asztaltársasága volt a legvidámabb mind közül. Koncz Zsuzsa Mindenkinek példaként szolgál Göncz Árpád életútja, szilárd elvhűsége, kitartása. Egy 1993-as parlamenti díjátadó alkalmával a köztársasági elnök a szívből jövő gratuláció után ennyit súgott a fülembe: „én mást adtam volna neked”. |
