Gazdagréti Közösségi Televízió: a kábeltévézés pionírja

Pár héttel a gazdagréti lakótelep első lakásainak átadása után indult el a Gazdagréti Közösségi Televízió (GKTV). A negyven esztendővel ezelőtti esemény a magyarországi televíziózás történetében is mérfőldkőnek számít. A műsort eleinte önkéntesek készítették, üvegvisszaváltási díjakból is vásároltak technikai felszerelést. A GKTV az évek során egyre gazdagabb műsort sugárzott, az első szabad választás képviselőjelöltjei már itt mutatkoztak be. A helyi templom alapkőletételéről a GKTV közreműködésével tudósított a CNN. Gazdagrétről szóló sorozatunk második részét olvashatják.

– Az első lakások átadása után, 1984-ben két ablakon szivárgott ki némi fény a gazdagréti lakótelepen: a lakóközösség létrehozta a maga televízióját. A környéken fogható műsor szerkesztői, riporterei önkéntesek voltak – mesélte Modroczky Krisztina, aki az elsők között költözött be a lakótelepre. Rátermett, agilis, jó szervező képességű embernek ismerték meg – pár napra rá Nagypál Endre, a Magyar Televízió Ablak című műsorának rendezője kopogtatott nála, ő kérte fel, hogy szervezze meg a magyarországi közösségi kábeltelevíziózás első csatornáját. A Gazdagréti Közösségi Televízió (GKTV) stúdióját egy lakótelepi üzlethelyiségben alakították ki, a munkatársak szedett-vedett kamerákkal dolgoztak. Kezdetben olyan bakikat követtek el, mint például hogy a főzőműsorban az egyik kamerában piros lábas volt, a másikban sárga. Grafikai munkatárs nem volt, az első főcímet egy helybéli gyerek rajza alapján készítették el. Később a nézők választottak a televízió által kreált minták közül.

Az első adások mind élőben mentek hétfőnként, a panelrengeteg lakói innen tudhatták meg, honnan indul a busz, hol van a közért, hová lehet az üvegeket visszavinni, mit lehet a tanács épületében intézni. Élőben tudósítottak a szintén negyven éve először megrendezett halászléfőző fesztiválról is, amelyet a tévé munkatársai találtak ki. A GKTV nagy szerepet játszott a közösségi élet alakításában; a lakók bármikor bemehettek a szerkesztőségbe, és elmondhatták véleményüket, megoszthatták információikat, de akár egy elcserélt gyermekcsizma visszajuttatásához is segítséget kérhettek. Voltak főző-, egészségügyi, kozmetikai és fodrászműsorok, és a munkatársak a helyi rendezvények lebonyolításában is segítséget kérhettek és nyújtottak. Úgy szólhattak a szomszédokhoz, hogy mindenki levethette gátlásait, és beilleszkedhetett az újfajta kapcsolatokkal tarkított, új típusú lakótelepi életbe.

– A GKTV önkéntesei itt tanulták meg a szakmát. Senki nem szólt bele, hogy mit szabad és mit nem – emlékezett Modroczky Krisztina. A munkatársak között volt például az akkor még gyerek Korompai Gábor, aki később Magyarország egyik első kereskedelmi csatornájánál lett operatőr. A tévé költségvetése az akkori tanács juttatásai ellenére sem volt túl nagy, így a környékbeliek vállalták a helyiség takarítását, visszaváltott üvegek segítségével vettek technikai eszközöket és használati tárgyakat. A korabeli híradások úgy számoltak be erről a nehéz, ám szép időszakról, mint egy nagy család életéről. – Ez a család olyan jól működött, hogy a gazdagréti tévé megkapta a Magyar Televízió videoszemléjének díját. A helyi kábeltévé őskora egyúttal az aranykort is jelentette, a társadalmi munkában dolgozó, helyben lakó közreműködőknek szenvedélyükké vált a televíziózás. Egyre többen jöttek segíteni, főleg fiúk, akik élvezték, hogy a televíziós technikába beletanulhatnak. Olyan vállalkozó szellemű környékbeli viszont még kevés volt, aki elég bátor lett volna a kamera előtti szerepléshez – nyilatkozta az MTV-nek a díj kapcsán a televízió szerkesztője, Modroczky Krisztina. A gazdagréti tévé olyan népszerű lett, hogy a környék első oktatási intézménye, a Törökugrató Általános Iskola ünnepi indulójában is megénekelte.

Az első szerkesztő jellemző emlékként idézte fel, amikor egyszer élő adásban közölte a műsorvezető, hogy ráférne egy kávé – pár perc múlva emberek hosszú sora állt a stúdió előtt, mindenki kávét hozott. A lakók a televíziónak köszönhetően másban is példásan támogatták egymást: mivel a busz a lakótelepen csak egy helyen állt meg, tévés felhívás buzdította az autótulajdonosokat, hogy vegyék fel szomszédaikat munkába menet.

Helyi templom híján a csatorna katolikus misét és református istentiszteletet is sugárzott, egymás után, élőben. A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia alapkövét 1990-ben rakták le, ez volt az első új templomok egyike a rendszerváltás után. Az eseményről a CNN amerikai hírtelevízió is beszámolt műholdas adásában – az Újbuda Televízió jelenlegi munkatársai közül Hengerics Gábor és Szász Péter ekkor már operatőrként dolgozott a GKTV-nél.

Az évek során a televízió egyre fejlettebb technikát alkalmazott, bővült a munkatársak köre is. Köztük volt például Boros Lajos, az akkor már ismert zenész itt alapozta meg későbbi műsorvezetői karrierjét. A vendégek illusztrisabbak lettek: Koncz Zsuzsa, Voga János, Mikó István; a Pa Dö Dö (Falusi Mariann, Lang Györgyi), a KFT együttes, Bornai Tibor jelent meg a gazdagréti képernyőkön. A zenészek rendszeresen felléptek a tévé közerműködésével szervezett Szent Iván-éji rendezvényeken vagy a halászléfőző versenyen, a helyi tévének új lemezeikről, körútjaikról is beszámoltak (olykor ez a reklám volt a honorárium). A Pop 11 című félórás műsorból derült ki, hogy a Repül a bálna videoklipjét a környéken vették fel. A könnyű programok közé tartozott az 1990-es szilveszteri műsor, amelyben bakiparádéval is szórakoztatták a nézőket.

A politikai műsorok egyebek között olyan fontos és közérdekű témákról szóltak, mint például az első népszavazás, de bemutatkoztak a gazdagréti tévében a XI. kerületben kialakított 17. választókerület képviselőjelöltjei is. Az első szabad választás eredményéről a riporterek már a kerület határain kívülről is tudósítottak.

Tóth Kata