Visszatért a Kálmán-nap a B32-be

Exkluzív programban volt részük azoknak, akik április 3-án a B32 Galéria és Kultúrtérbe látogattak. Hajdu Szabolcs márciustól a mozikban vetített új filmjét, a Kálmán-napot, valamint a trilógia harmadik, befejező részének tekinthető Egy százalék indián című színházi előadást láthatták egymás után a nézők. A történetfolyam első része az Ernelláék Farkaséknál, amelyből színházi produkció és film is született.

A középkorú házaspárokat érintő, általános problémákat boncolgató mondatok hangzanak el a Kálmán-nap című műben. A Hajdu Szabolcs rendezte filmet eddig csak mozikban lehetett megtekinteni a márciusi bemutató óta, a B32 Galéria és Kultúrtér április elején vetítette le – a Kálmán-nap gyakorlatilag a B32-ben született, hiszen a mozis verzió elődjét, a színdarabot kezdettől fogva itt próbálták.

– A B32 alaphelyünkké vált. Ezen a színpadon mutattuk be a párkapcsolati trilógia második és harmadik részét. Ezért a kultúrtérben a mostanihoz hasonló esték lesznek: a három filmet és elő­adást minden verzióban bemutatjuk. A vetítéseket mindig egy másik fejezet színházi verziója követi majd, a műfajokat és a tartalmakat fogjuk vegyíteni – mondta lapunknak Hajdu Szabolcs.

A történet egyszerű és hétköznapi. Kálmánhoz és Olgához (Hajdu Szabolcs és Tóth Orsi) vendégségbe érkezik Levente és Zita (Szabó Domokos és Földeáki Nóra). A két negyvenes páros Kálmán névnapját ünnepli, poharazgatás közben párkapcsolati nehézségekről is beszélgetnek. A Kálmán-nap feszültségei az intimitás és a szexualitás hiányából fakadnak, morális dilemmák kerülnek középpontba. Olga gondolatai kívülállása ellenére is nagy hangsúlyt kapnak, a műben megfogalmazott érzései köré szerveződik minden. Ez ugyan a színházi előadásban még kevésbé kézenfekvő, de Hajdu Szabolcs szerint a filmben egyértelművé válik. A férfiak karakterét az arrogancia és a macsóság jellemzi.

A modern kori nemi szerepekről kiderül, hogy végérvényesen megváltoztak. – A generációnkat sújtó változásokat szinte lehetetlen lekövetni. Mire rájössz, hogy mit kellett volna tenned, már túl vagy rajta. Nem tudod helyrehozni – vallja Hajdu Szabolcs. – Folyamatos fáziskésésben vagyunk: akkor jövünk rá, hogyan kellett volna a gyereket nevelni, amikor már felnőttek. Akkor ébredünk rá, hogyan kellett volna a kapcsolatban működni, amikor már tönkrement – fejtette ki korábbi interjúiban.

A történet folytatódik:

Egy százalék indián
Ezt a gondolatot viszi tovább Hajdu Szabolcs az Egy százalék indián című színdarabban, amelyet a nézők közvetlenül a Kálmán-nap után láthattak a B32-ben. (Az Egy százalék indiánból készült film ősszel kerül a mozikba.) A szerző ezúttal az identitás, az örökölt magatartási modellek, a hímsovinizmus, a feminizmus és a nemi szerepek kérdéskörére fókuszál. Lezárul egy folyamat. (Hajdu Szabolcs négy éve vált el feleségétől, Török-Illyés Orsolyától, aki korábban szereplő- és alkotótársa is volt. Ezért is tekinti a szerző-rendező-színész a művet egy gyászfolyamat végének – a szerk.)  

Hajdu Szabolcs már több időt tölt külföldön, mint Magyarországon. – Ez nem újdonság, csak a média mostanában felkapta – mondta. – Az elmúlt csaknem két évben sokat dolgoztam másik országban, ahol több futó projektem van. A jelenlegi látványos aktivitásom a korábbi munkáim mostanra beért gyümölcse. Az idén moziba kerülő filmeket nem most forgattuk, hosszabb időt igényeltek. Az életemet azonban már nem itt képzelem el – tette hozzá.

Tóth Kata

Ernelláékkal kezdődött minden
A Kálmán-nap és az Egy százalék indián egy trilógia második és harmadik része, az első az Ernelláék Farkaséknál című, ugyancsak színházi és filmes produkció volt, fókuszában a középkorú párok gyermeknevelési gondjaival. Az a történet huszonnégy óra alatt, egyetlen helyszínen játszódott, hat szereplővel. A filmet Hajdu Szabolcsék lakásán, ismeretségi körük élettapasztalatai alapján forgatták szinte fillérekből, családi és baráti összefogással. Farkasékat maga a rendező, illetve akkori felesége, Török-Illyés Orsolya játszotta, a gyerekek a sajátjaik. A jeleneteket tizenhárom operatőr-hallgató vette fel. A Karlovy Vary-i Filmfesztivál Kristály Glóbuszával elismert független mű sikere bebizonyította, hogy a költségvetés, a technikai háttér helyett a művészi invenció és a kreativitás az, ami igazán számít.

Miről szól az Ernelláék?
Farkasékhoz az éjszaka közepén váratlanul betoppan a feleség nővére és annak családja, Ernelláék egy év után érkeznek haza Skóciából, az állandóan civakodó Farkasék kénytelenek befogadni őket. A váratlan együttlét régi sérelmeket hoz felszínre, de mindenki kénytelen szembenézni saját életével is. A néző a történet részesévé válik, intim közelségből figyelheti a szereplőket. Nincsenek harsány fordulatok, kiélezett drámai határhelyzetek, a párbeszédek életszerűek – bárki magára ismerhet. 

A ROVATBÓL

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support