A novemberi képviselő-testületi ülés elfogadta a Barabás Richárd alpolgármester szakmai vezetése alatt megszületett Bartók-negyed-akciótervet, a terület fenntartható fejlesztéséről és menedzseléséről szóló koncepciót. A stratégia jövőbeli célokat és funkciókat határoz meg a negyed fejlesztésére vonatkozóan, az önkormányzat pedig őszintén elkötelezett abban, hogy a kis közösségekkel, a szolgáltatókkal és a civilekkel együtt alakítsa tovább ezt a koncepciót.
• A most létrejött Bartók-negyed-stratégia egy hosszú távú városfejlesztési koncepció következő, jelentős lépése. Mi a jelenlegi fejlesztés célja?
Minden városnak megvan a maga fejlődési pályája. A lakókörnyezet fejlődésével párhuzamosan egyszer csak egyre több üzlet, szolgáltató jelenik meg, a hely felkapottabb és felkapottabb lesz. Ha pedig a városvezetés nem figyel, nem kertészkedik, könnyen kicsúszhat a kezéből az irányítás, és a környék az egyre nagyobb forgalomtól, az egyre több vendéglátóhelytól, szórakozóhelytől bulinegyeddé válhat. Ettől elszaladnak az üzlethelyiségek bérleti árai, sokasodnak a turisták, a helyiek kiszorulnak a fogyasztásból. Egy világvárosban, mint Budapest természetesen szükség van bulinegyedre. Az önkormányzat partnereinek, a lakosoknak, a vendéglátó szektornak és a kulturális élet szereplőinek azonban az egyöntetű véleménye az, hogy védeni és támogatni kell a Bartók-negyed jelenlegi szerepét a város rendszerén belül. A Bartók-negyed egy kulturális és közösségi erőtér, ahol vigyáznunk kell a meglévő értékekre. Azt szeretnénk, hogy Újbuda szíve, kulturális központja, azaz a Bartók-negyed új és strukturált keretet kapjon a következő tíz évben.
• Hogy kezdődött a folyamat: egyik napról a másikra leült a városvezetés a lakókkal, a vállalkozókkal?
A politikában és egy város vezetésében nem feltétlenül mennek ilyen gyorsan a dolgok. A Bartók-negyed-akcióterv szakmai előkészítése kilenc hónapig tartott, sok szereplővel közösen, többek között a lakosokkal, a vállalkozókkal, a kapcsolódó szereplőkkel. Számos kutatást készítettünk a területre vonatkozóan. Az ötleteket, véleményeket, kritikákat folyamatosan beépítettük a munkába, kerestük azt a konszenzust, amely által mindenki a sajátjának érezheti a koncepciót. Sarkalatos kérdés volt például a nyitvatartás. A szűk utcákban a lakókat gyakran zavarja, ha a vendégek egy-egy sör és unicum után hajnalban hangosabban beszélgetnek, nevetnek. Ám a vendéglátósok érdekét is figyelembe kell venni. Nem szerencsés feltétlenül szankcionálni őket. A jelenlegi szabályozás célja az volt, hogy az eredmény mindenkinek jó legyen: a mellékutcákban a teraszok este 10 órakor zárnak, így nem zavarják a lakók éjszakai nyugalmát, a főutcákon viszont, ahol a hangot kevésbé erősítik fel az egymáshoz közeli épületek, kicsit tovább nyitva maradhatnak.
• Mekkora területről van szó a Bartók-negyed esetében?
Sokkal nagyobbról, mint a korábbi kulturális városközpont volt, amelynek gondolata 2008 körül fogalmazódott meg. A Szent Gellért térről indul a Gellért-hegyen át, érintve a Ménesi utat és a Mányoki utat. Végigszalad a Villányi úton, magába foglalja a Feneketlen-tavat és környékét, a Törőcsik Mari parkot. A negyedhez tartozik a Tranzit, az Allee és Lágymányos egy része.
• Milyen konkrét ötletek érkeztek a lakosoktól a stratégia kialakításához?
Azt kérték, hogy hosszú távon csökkentsük a Bartók-negyed közlekedési terhelését. Azt sem szeretnénk, ha a Bartókot elárasztanák a söröző angol turisták, így a negyed az újbudaiaké maradhat. A fő cél, hogy a kerület ezen része is élhető maradjon. A javaslatok alapján kulturális és közösségi tereket alakítunk ki. Abban is segítünk az újbudaiaknak, hogy közvetlenül kapcsolódni tudjanak az innovációs fejlődési lehetőségekhez. Erre ad lehetőséget a hamarosan megnyíló Adaptér. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük az Insert platformot, amelynek segítségével közösségi programokat lehet szervezni. Igyekszünk felpezsdíteni azt a fajta kulturális és kreatív ökoszisztémát, amely egyébként nemcsak a Bartók-negyedre, hanem egész Újbudára jellemző.
Ha már programokról van szó. A minden évben megrendezett kulturális eseményeken túl, mint például az Eleven Ősz, illetve az Eleven Tavasz, idén először volt Bartók Feszt. Lesznek még hasonló alkalmak?
A városvezetés nagy mértékben támogatja a kis, akár utcaközösségek programjait. Erre jó példa a Szabad a tér pályázat. Ennek segítségével valósult meg a Ménesi úti utcabál is. Fontos, hogy a figyelmünket ne csak a nagy dolgokra – intézményfelújításra, -átadásra – irányítsuk. Nemrég olvastam egy kutatást, amely szerint az emberek átlagos életszínvonalát nem feltétlenül a keresetük határozza meg. Rendkívül káros rájuk nézve a gyenge szociális kapcsolati háló. Az emberek sokkal otthonosabban érzik magukat saját környezetükben, ha a szomszéddal is váltanak három kedves szót, az eladóval a fizetésnél kicsit beszélgetnek. Az önkormányzat elkötelezett abban, hogy támogassa a kis közösségek fejlődését: a Bartók-negyed-koncepció zászlóshajója ennek a folyamatnak.
• Hogyan tud mindehhez a szolgáltatói szféra hozzájárulni? Mit jelent a Bartók-negyed-koncepcióban megfogalmazott kultúraorientált gazdaság?
Elsősorban azok a szektorok jelennek meg, amelyek ilyen-olyan módon a kulturális vagy a kreatív ipari tevékenységekhez kapcsolódnak. A kultúra nem feltétlenül csak művészeti tevékenységet jelent. Egy dizájner cég vagy építésziroda szintén könnyedén kapcsolódhat a kulturális ökoszisztémához.
• Hogyan lehet a terület fejlesztésével párhuzamosan környezet- és klímavédelmi szempontokat is érvényesíteni?
Az önkormányzat mindent megtesz, hogy egyre több helyen csillapodjon a forgalom gyorsasága, kevesebb legyen az autó, nyugodtabb legyen a környék. Tapasztalatok szerint, ha kicsit szűkebb az útfelület, akkor az autók lassabban mennek. Így szélesebbek lehetnek viszont a járdák, nő a zöldfelület. Ezzel gyalogosbarátabb, lakóbarátabb Újbudát tudunk építeni. Emellett egyre több fát igyekszünk telepíteni. Hangsúlyoznám, hogy nem a sávok csökkentéséről beszélek. A hatékonysági beruházások, mint például a szigetelési programok is igen hasznosak ebben a folyamatban.
• A beszélgetés elején tízéves koncepcióról volt szó. Mire számíthatunk húsz-harminc esztendő múlva?
Optimista vagyok. Nagyon jelentős lépéseket tettünk, hogy megoldjuk azt az ökológiai válságot, amelyben jelenleg élünk. A Bartók-negyed már régóta elismert kulturális központ. Emellett kölcsönösen előnyös kapcsolatot építettünk ki a Műegyetemmel, a kollégiumokkal. Ők rendelkeznek azzal a fiatalos, innovációs potenciállal, amely folyamatosan új ötletekkel rukkol elő, egyúttal Újbuda hírét is elviszi a nagyvilágba. A Bartók-negyed kapcsán minden évben le fogunk ülni az érintettekkel, hogy megnézzük, merre és hogyan fejlődött. A megfelelő korrekciókat, új ötleteket pedig be fogjuk építeni.
Tóth Kata
