Hogyan élik túl az önkormányzatok, ha az iparűzési adóból is lecsíp a kormány? Ki fogja ellátni a betegeket az új ügyeleti rendszerben, ha csak Budapesten több száz háziorvos hiányzik? Dr. László Imre, Újbuda polgármestere a napi aktualitások mellett az új ötéves önkormányzati ciklus terveiről beszélt, és reagált a képviselő-testület alakuló ülésén elhangzott kritikákra is.
Az új képviselő-testület alakuló ülésén prioritásokat fogalmazott meg. Mire szeretne pénzt és energiát fordítani az önkormányzat az új ciklusban?
Mindenekelőtt azt kell továbberősítenünk, ami a kerület lakosságának a tetszését idáig is elnyerte. Az átlátható gazdálkodás – hogy minden forintot a kerület érdekében használjunk fel – abszolút prioritás. De ide tartoznak a családokat szolgáló intézkedések is. Néhány hét múlva átadjuk a Madárhegyi Gyermekligetet kétcsoportos bölcsődével, négycsoportos óvodával, kétpraxisos gyermekháziorvosi rendelővel, két, az intézményhez tartozó és egy köztéri játszótérrel. Folytatjuk egészségügyi küldetésünket, amely az egészségben eltöltött élettartam növelését célozza.
Orvosként bánt engem, hogy hiába beszél erről mindenki, eddig ezt nem sikerült senkinek elérnie. Éppen ezért továbbküzdünk az engedélyekért, hogy elindulhasson a szakrendelőben az egynapos sebészet, ami töredékére csökkentené többek között a szürkehályogműtétre váró páciensek listáját. Harcolunk a cukorbetegség ellen, hiszen a lakosság 12–15 százaléka érintett. Minden hónapra jutni fog egy szűrőprogram: évente nyolc alkalommal szűrőbusszal jelenünk meg a kerület különböző pontjain, négyszer pedig a kiterjedtebb szűréseket kínáló szakrendelőbe várjuk a kerületieket az egészségnapra. Az időpontokról az Újbuda újságban lehet tájékozódni.
Tegnap tárgyaltam a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) budai campusának (a Villányi úti egykori Kertészeti Egyetem – a szerk.) főigazgatójával és tanszékvezetőivel. Arról kötöttünk megállapodást, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó tanszék a közétkeztetés fejlesztéséhez, kertészeti részlegük pedig a kerületi parkok tervezéséhez, gondozásához kölcsönöz magas szintű szaktudást. Méghozzá úgy, hogy egyetemi hallgatók ezekkel kapcsolatos feladatokra pályázhatnak díjazásért (lásd írásunkat a 10. oldalon – a szerk.). Rengeteg tervünk van még, lesz még idő beszélni róla.
Az ülésen beszélt a közterület-felügyelet önkormányzati rendészetté alakításáról. Mi ennek a haszna?
A közterület-felügyelet nagyon szűk hatáskörrel rendelkezik. Az elkövetőt figyelmeztethetik vagy fölszólíthatják arra, hogy fejezze be nemkívánatos tevékenységét. Szankcionálásra nincs lehetőségük. Ha súlyosabb a történet, rendőrt hívnak, mert csak ők rendelkeznek intézkedési jogkörrel. Mi persze nem a rendőrség feladatát akarjuk átvenni, de vannak lehetőségek, amikkel a jelenlegi szűkös jogkört szélesíteni lehet. Ennek segítségével a közterület-felügyelet hatékonyabb, a közterületen fokozottan jelenlévő rendfenntartó csapat lehetne. Ráadásként állatvédelmi ügyekben is felléphetnének.
Lázár János miniszter már a nyáron belengette, hogy újabb helyi adóbevételt vonnak el az önkormányzatoktól, ezúttal az iparűzési adó egy részét. A lépést azzal indokolta, hogy „véget kell vetni annak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet”. Mit gondol erről?
Nem szeretnék különösebben politikával foglalkozni, ám néha kénytelen vagyok. Ki is tapsolt el milliárdokat szavazatszerzés céljából a 2022-es választások idején? Egyébként azt kell mondanom, egyetértek a miniszterrel, de nevesítse azokat az önkormányzatokat, amelyek kifogásolt úton haladnak a közpénzek felhasználásában, és ne általánosítson, mert az önkormányzatok lejáratása nem elfogadható egy felelős állami vezetőtől.
Felmerült, hogy közös alapba tennék az iparűzési adóhányadokat, amire pályázhatnak az önkormányzatok. Az elvonás mértékéről azonban semmit nem tudni. Hogy lehet így költségvetést tervezni?
Már folyik a költségvetés tervezése, de erről a kiadásról nincs információnk. Az semmi jóval nem kecsegtet, hogy bele akarnak nyúlni a mézesbödönbe. De ami nekik mézesbödön, az nekünk a mindennapi megélhetés. Ha majd döntenek az összegről, módosítjuk a költségvetést. 2019-ben a hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására hozták létre a szolidaritási hozzájárulást, ezen a címen Újbuda 440 millió forintot fizetett be az államkasszába. Ennek a hasznosulásáról nem tudunk semmit. 2024-re viszont a 440 milliós sarc 4,2 milliárdra hízott föl. Pedig nem megy tízszer jobban az országnak, hogy ez az adó ilyen abnormális mértékben emelkedjen. Számításaink szerint az összeg 2025-re 5,2 milliárd forint lesz. Ehhez jön hozzá a helyi iparűzési adó megcsapolása. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondja, az ebből várható elvonás összesen 65 milliárd forint. Erre jön Varga Mihály pénzügyminiszter, és bejelenti, hogy valójában 115–120 milliárd forintról van szó.
Urak, tessenek megegyezni! 65 vagy 120 milliárd? Nagyon nem mindegy, mert az utóbbi esetben a helyi iparűzési adó 10 százalékát elveszik az önkormányzatoktól. Ha fenntartják a szolidaritási adót, az óvatos számítások szerint is azt jelenti, hogy közel 10 milliárddal rövidítik meg csak Újbuda költségvetését. Ez az eljárás annyira nem tetszik senkinek, hogy fideszes önkormányzatok szólalnak föl, a kistelepülések önkormányzatának fideszes vezetője pedig lakonikus egyszerűséggel annyit mond, ez lesz az önkormányzatiság halála. Értem én, hogy üres az államkassza, de akkor talán nem kellene 650 milliárdért irodákat venni, repülőtér-vásárlásra ezermilliárdot költeni, és sorolhatnám a kevésbé fontos költéseket. Ezt a pénzt, amit elvonnak, az emberektől vonják el.
Az alakuló ülésen kritika érte, hogy ismét négy alpolgármestere lesz a kerületnek. Egyes képviselők szerint ez pazarlás. Mennyi pluszköltséggel jár a javadalmazásuk?
Nem az ő illetményükből kell kiindulni, hanem abból, hogy mennyi a különbség egy bizottságokban dolgozó, testületi tisztségeket betöltő képviselő és egy alpolgármester fizetése között. Nagyjából kétszázezer forint a differencia. A másik, hogy én a helyetteseimtől nagyon keményen számon kérek. Nálam nincs rutin-vállveregetés meg általánosságok puffogtatása, hanem számon kérem az adott területen folyó munkát. Minden hétfőn alpolgármesteri feladatkiszabás van, mert nem akarunk hibázni, a főváros legnagyobb lélekszámú kerületének vezetését komolyan kell venni.
Hamarosan a háziorvosokkal fog egyeztetni az új ügyeleti rendszerben betöltött szerepükről. Sokan ugyanis nem szívesen vállalják a kormány által előírt kötelező ügyeleti szolgálatot. Mekkora a feszültség? Nagy vitára számít?
Kérdezek valamit. Mit szólna ahhoz, ha a vakbélműtéte előtt azt venné észre, hogy a sebész helyén a háziorvosa áll? Azt hiszem, minden fájdalma ellenére fölpattanna a műtőasztalról. Nem az a fontos, hogy darabra meglegyenek az orvosok, tudniillik az ügyelet a sürgősségi ellátáson alapszik. A háziorvosok nincsenek felkészítve ezekre a rendkívüli helyzetekre. Központilag elvárnak egy olyan magas szintű szakmai feladatot, amit a háziorvosok nem gyakoroltak, tehát ebből automatikusan kialakul egy óriási feszültség.
A mentőszolgálat éppen azzal érvel, hogy a háziorvosok számára kötelező 16–20 óra közötti ügyeleti időszakban kevés a beteg, és nem kell súlyos eseteket ellátni…
Ezzel az érveléssel nem értek egyet. Egyetlen hiba is tragédiához vezethet. Ha a „nem nagy terhelés” mellett elnéznek egy-két esetet, ki lesz a felelős érte? Az ellátó orvos, aki nincs felkészítve a sürgősségi beavatkozásra. Ne felejtsük el, ahogy a belgyógyászat, a sebészet, vagy akár a háziorvoslás, a sürgősségi orvostan is egy önálló szakma. A másik probléma, hogy a háziorvosok egyre nagyobb százaléka van túl a nyugdíjkorhatáron, sokan a hetvenedik életévükön is. Nemrég írtak a lapok egy I. kerületi háziorvosról, aki százévesen még dolgozott. Ez abnormális. Tiltakoznak a lépés ellen? Persze, hogy tiltakoznak. Az orvosi hivatásuk, a lelkiismeretük tiltakozik ellene. ’99-ben kint voltam Amerikában, Columbusban, hogy tanulmányozzam az ellátási formákat, és ott valóban ez működik. Csak ott a személyi és tárgyi feltételek adva vannak. Felkészült sürgősségi szakemberek látják el a betegeket, és a helikoptertől kezdve mindenük megvan a magas szintű, biztonságos ellátáshoz.
A háziorvosok azért is aggódnak, hogy akár 12–14 órás munkanapjuk is lehet, ha a rendelési idejük és a kötelező ügyelet egy napra esik. Ha valaki ezt nem vállalja, milyen lehetősége marad?
Egy idős orvos ennyi munkát valószínűleg nem fog vállalni. Az állam pedig azt mondta, szankcionálni fogja, ha nem teljesítik a kötelezettségüket. Jelenleg mintegy ezer háziorvosi praxis föltöltetlen Magyarországon az ötezer néhányszázból, tehát a 20 százaléka hiányzik. Akkor ezzel a lépéssel tudatosan akarjuk növelni a feltöltetlen praxisok számát? Mert a 70 év fölötti háziorvos azt fogja mondani, hogy na, szevasztok, csináljátok úgy, ahogy akarjátok, de nélkülem, és ne az én felelősségemre. Sok az átgondolatlan intézkedés. Ha 8–16 óráig kötelezem a háziorvosokat a feladatellátásra, akkor ki fog rendelni 16–20 óra között? Az emberek többsége délutén négyig, ötig dolgozik, és eddig este 8-ig mehetett orvoshoz. Mostantól kéredzkedjen el a munkahelyéről, mert a háziorvosa nem rendel 4 óra után? Október végén ülök le a háziorvosokkal egyeztetni, hogyan tudják ezután végezni azt a tisztességes munkát, amit idáig is nyújtottak.
Felmerült, hogy átvennének területeket a fővárostól. Kerületi fenntartás alá kerülhet a körtér vagy a Feneketlen-tó parkja. Gyakori panasz, hogy ezek a helyek nem elég tiszták, rendezettek. Ez az ok?
Az újbudaiak töredéke tudja csak, hogy vannak olyan területek a kerületben, amelyek nem tartoznak az önkormányzathoz. A fővároshoz tartozik például a Szent Gellért tér, a Móricz Zsigmond körtér, a Feneketlen-tavi park vagy az Etele tér. Emiatt gyakran ér bennünket kritika, hogy nem teszünk meg mindent a tisztán tartásukért. Pedig ez a főváros dolga. Ennek ellenére mi bemegyünk ezekre a területekre, és igyekszünk javítani a helyzeten. Például a varjak kedvenc megmozdulása, hogy a nyitott szeméttárolókból kiszedegették, ami nekik tetszett, így a kukák környékén szétdobálták a szemetet.
Szelektálták a hulladékot?
Több-kevesebb sikerrel. Mi elkezdtünk felülről zárt és nagyobb méretű szeméttárolókat vásárolni, telepíteni a kerületben, ez most is folyik. A Móriczon is ez volt a szándékunk. Igen ám, de az nem a mi területünk. Jeleztük a fővárosnak, hogy megvesszük az új kukákat, kicseréljük a régieket. Végül nyolc hónapunkba került, míg a hivatal engedélyezte, hogy a XI. kerület költségvetésének terhére megvalósulhasson a szeméttárolók cseréje. Ez tarthatatlan. A Feneketlen-tónál sétálókat kellemetlen élményként érheti, hogy alkoholistákkal találkoznak, vagy szerhasználók szúrják magukat a bokorban. Tehát felügyelni kellene ezt a területet is.
A minap találkozott Karácsony Gergely főpolgármesterrel a tó melletti felújított játszótér átadásán. Szóba hozta a témát?
Így van, fölvetettem a problémát. Elmondtam neki, hogy ez tarthatatlan. Azt mondta, nyitott az ötletre, beszélni fogunk a részletekről.
T. D.
