Magyarországon elsőként a Pozitron Diagnosztika Központban alkalmaznak egy, az Alzheimer-kórra specializált vérvizsgálatot. A betegség elsődleges tünetei a rövid távú memóriát érintik, de senki ne ijedjen meg azonnal, ha elfelejtett elmenni a fodrászhoz, vagy hirtelen nem tudja, milyen nap van, mert a memóriazavarokat más is okozhatja.
– Meg tudja mondani, hogy milyen évet írunk?
– 2024.
– Igen. És melyik hónapban vagyunk?
–Június.
– Igen, hányadika van?
– 12.
Általában ezekkel a kérdésekkel indítja a memóriatesztet dr. Sátori Mária, a Pozitron Diagnosztika Központ neurológus főorvosa. Egyszerű kérdések, legtöbbünknek nem jelentenek kihívást, a demenciával járó Alzheimer-kórban szenvedőknek azonban igen. A kognitív teszt a betegséggel járó tünetek feltárásának egyik módszere, de a biztos diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek, hiszen feledékenységet okozhat például stressz, felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány, pajzsmirigy-alulműködés vagy agyiér-elzáródás is.
Ma nagyjából 50 millió ember él a világon demenciával, ezen belül Európában 10 millióan, Magyarországon körülbelül 250 ezren. Minél idősebb valaki, annál gyakrabban fordul elő a mentális zavar. 80 év fölött minden második embert érint. Fiatalabb korban ez viszonylag ritkább, 60 év felett 20 százalék, 70 év felett 30 százalék az előfordulási aránya. A szellemi leépülés 60 százalékáért felelős az Alzheimer, 40 százalékban más okokkal magyarázható. A második leggyakoribb ok az úgynevezett vaszkuláris demencia, amikor sok pici agyi ér elzáródása okozza a szellemi leépülést. Ettől abban különbözik az Alzheimer, hogy az egy fokozatosan, lassan előrehaladó hanyatlás, míg a vaszkuláris demenciánál lépcsőzetesen romlik a beteg állapota: amikor elzáródik egy újabb ér, akkor jön egy újabb funkcióvesztés.
Az Alzheimer-kór okai nem ismertek, a jelenlegi elfogadott elmélet szerint autoimmun eredetű. Nagyon ritka fajtája az öröklődő, vagyis amikor egy génvariáns hajlamosít rá. – A betegséget jellemzően egy rendellenes fehérje okozza. Ezek a béta-amiloridok felszaporodnak a vérben, átjutnak a vér-agy gáton, bekerülnek az agyvízbe, lerakódnak az agykéreg azon részein, ahol a piramissejtek vannak, és szétzúzzák ezek kapcsolati rendszerét – magyarázta Sátori Mária. Ezt a rombolást a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokon is lehet látni. Az alzheimereseknél a sorvadás miatt kitágulnak az agytekervények közötti rések, és nagyobbak az agykamrák is.
Ha ez a fehérje felszaporodik, akkor 97 százalékban biztos a betegség kialakulása.
Magyarországon eddig mentális tesztek, CT- és MR-vizsgálatok álltak rendelkezésre a tünetek felismerésére, valamint az agyvízből is kimutatható a kóros fehérje, de a magas kockázatú lumbális mintavétel szűrővizsgálatként nem alkalmas. Van azonban egy új technológiájú vérvizsgálat, amit a Pozitron Diagnosztika Központnál kezdtek el alkalmazni. – Már az Egyesült Államokban és Japánban is használják, és teljesen elfogadják az eredményeket. 97 százalékban megbízható a teszt – mondta a neurológus. A vérteszttel a klinikai tünetek megjelenése előtt 10–15 évvel kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte; ez áttörést jelent a genetikai vérvizsgálatokhoz képest, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. A korai diagnosztika – bár visszafordíthatatlan és egyre súlyosbodó betegségről van szó – segít, hogy a páciens gyógyszeres kezeléssel tovább megőrizze meglévő képességeit. – Ha megjelennek a klinikai tünetek, már nagyon nehéz bármit is tenni. Lehet akkor is lassítani a folyamatot, de úgy gondolom, egy nullás helyzetből ez sokkal egyszerűbb lenne – tette hozzá a szakember.
A leggyakoribb tünetek a rövid távú memóriát érintik. Például elfelejti az ember, hogy mit evett aznap, tizenötször megkérdezi ugyanazt a feladatot, elfelejti a találkozókat, megebédel háromszor, vagy nem eszik egész nap, mert nem jut eszébe. A következő stádium, amikor a térben, illetve időben tájékozódás képessége romlik: a páciens nem tudja, milyen év van, milyen évszak, napszak, hol van éppen, vagy hol lakik. A régi dolgok viszonylag berögződtek, ezért ha az érintettek kikerülnek megszokott környezetükből, mindig sokkal rosszabban teljesítenek.
A betegség lefolyását öt és tizenöt év közé teszik. – Ha ezt az időszakot és a teljes értékű életet ki tudjuk húzni öt-tíz évvel, az már hatalmas eredmény. A gyógyszeripar is folyamatosan fejlődik. Nagyon sok kutatás irányul a tünetmentesek gyógyítására, hogy a kóros fehérjék szintjét csökkenteni tudjuk, illetve a központi idegrendszerbe lerakódott kóros fehérjéket ki tudjuk üríteni. Törzskönyvezve még egy készítmény sincs, de időt tudunk nyerni, ha odafigyelünk már a tünetmentes időszakban is például a vérnyomásunkra, a cukrunkra, az egyéb laborparaméterekre, májfunkciókra, vesefunkciókra – hangsúlyozta a doktornő.
A jelenlegi gyógyszerek másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, emellett memóriagyakorlatok és agyi tréningek segíthetnek a kognitív képességek megtartásában. Utóbbira van ingyenes lehetőség is a https://kognitivtesztek.hu/ oldalon, ahol további hasznos információk olvashatók a demenciáról.
F. E.
